234 A KÁLI AY-KORSZAK

„saját hitvány egyéni érdekeiket" próbálják előmozdítani, és „mérgezik, rontj ák a hazai légkört". Kállay kijelentette:

Ellent kell mondjak azoknak, akik ebben az országban semmi más problémát nem látnak, csak a zsidókérdést. Holott a valóságban rengeteg a problémánk, és ezek mellett a zsidókérdés elhalványodik. Akik ezen a szemüvegen keresztül nézik Magyarországot, azok alantas emberek, s ki kell közösíteni őket sorainkból. Az ország érdekeiért megteszek mindent, amire csak képes vagyok, és elmegyek akár a legvégső határig, de nem tudom és nem is akarom eltűrni, hogy bárki is foltot ejtsen Magyarország becsületén és hírnevén, vagy hogy politikai szélsőségességükkel, hitvány propagandájukkal nemes célunkat, a nemzeti erők összpontosítását meghiúsítsák.

Kemény szavak voltak ezek, s arról tanúskodtak, hogy Kállay el van szánva független belpolitika folytatására, amely összhangban áll Magyarország érdekeivel és szuverenitásával. Kállay bátorságát mutatja az a tény, hogy erre a határozott álláspontra hónapokkal a második magyar hadsereg voronyezsi összeomlása előtt helyezkedett. Mindössze egyetlen engedményt tett a zsidókérdésben: nevezetesen, hogy kiterjesztette a munkaszolgálatot. Eleget tett a hadvezetés kívánalmának, és elrendelte, hogy minden katonaköteles korú zsidót, függetlenül attól, hogy katonai szolgálatra alkalmas-e, be kell sorozni, és „ily módon is növelni kell a magyar haderő ütőképességét"34.

Két nappal korábban Sztójay Weizsáckernél volt Vendégségben, kötetlen és bizalmas megbeszélés folyt köztük. Sztójay a zsidókérdésben a német állásponttal rokonszenvezett, és lépten-nyomon aláásta Berlinben miniszterelnöke pozícióját. Vendéglátójától most azt hallhatta, hogy Magyarország nem a német elveknek megfelelően kezeli a zsidókérdést.35

Kállay október 27-én fogadta Jagowot, és világosan tudtára adta álláspontját. Elmondta a német követnek, hogy hamarosan közli, a kormány véleménye szerint mi legyen a németek ellenőrzése alatt lévő nyugati területeken élő magyar zsidókkal, de leszögezte, hogy a zsidókérdés kezelése Magyarország határain belül belügy. Kifejtette, hogy a zsidókérdés Magyarországon szerfölött bonyolult, mivelhogy nagyon sok zsidó él az országban. Jagowot ezek az érvek láthatólag nem győzték meg, és azt vetette ellenük, hogy a zsidókérdés „nemzetközi jellegű". Javasolta, hogy magyar és német szakértők üljenek össze, akik majd áthidalják és megoldják azokat a nehézségeket, amelyeket a miniszterelnök felemlített.36 Pár héttel később Kállay újabb érvet vitt be a vitába. Arról tájékoztatta Jagowot, hogy a zsidókérdés megoldását Magyarországon megnehezíti az a körülmény, hogy a parasztok nem antiszemiták, és ha a zsidóságot felszámolják, akkor a kormány meg kell gyorsítsa a Volksdeutschok, azaz a német etnikum beolvasztását.37 Ezt az álláspontját november 20-i beszédé

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham234.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/