A KÁI1 .AY-KORSZAK 229
kalmazza a végső megoldást a zsidókérdésben azokkal a zsidókkal szemben, akik az ország határain belül élnek, de terjessze ki azokra is, akik külföldön élnek, pontosabban egyezzen bele, hogy az utóbbiakkal szemben a befogadó országban hatályos zsidóellenes rendelkezéseket foganatosíthassák. De mindez még nem volt elég. Nem hivatalosan, az RSHA (Reichssicherheitshauptamt, Birodalmi Biztonsági Főhivatal) és a magyarországi szélsőjobboldal egyes képviselőinek bekapcsolásával s a miniszterelnök megkerülésével arra biztattak - politikai és ideológiai érveket latba vetve hogy dolgozzák ki az összes magyarországi zsidó többszakaszos deportálásának titkos tervét. A háborús bizonytalanságok közepette bármilyen hibákat és baklövéseket követett is el Kállay, az tény és tagadhatatlanul egyik legfőbb érdeme, hogy a nácik imént említett főbb követeléseinek egyikét sem teljesítette.19 Konokul ellenszegült annak, hogy a zsidókérdést Magyarországon szélsőséges módon, náci mintára oldják meg, s mi sem bizonyítja ezt szembeötlőbben, mint az a tény, hogy amikor a németek megszállták az országot, a zsidóság tulajdonképpen fizikailag sérteden volt.
Német nyomás a „végső megoldás" érdekében
A német-magyar viszony a zsidókérdés miatt 1942 nyarán baljós fordulatot vett. A magyarországi zsidóság megsemmisítése részét képezte az európai zsidók kiirtására vonatkozó náci tervnek, melynek részleteit 1942. január 20-án dolgozták ki Wannseeben, a Führer parancsára20 Reinhard Heydrich SS-tábornok (Obergruppenführer), az RSHA vezetőjének irányítása alatt.21 „A külügyminisztérium szándékait és elgondolásait az európai zsidókérdés tervbe vett végső megoldásával kapcsolatban" az az előterjesztés tartalmazta, amelyet a minisztérium Deutschland osztályának vezetője, Martin Luther szerkesztett. Egyébként Wannseeben is ő képviselte a külügyet.22 Az 1941. december 8-án kelt irat a magyarországi zsidósággal kapcsolatban a következőket írta elő:
— a németek áttelepítik azokat a zsidókat, akiket a magyar kormány átad;
- a németek kinyilvánítják készségüket, hogy a magyar zsidókat keletre deportálják;
. — nyomást kell gyakorolni a magyar kormányra, hogy a nürnbergi törvények mintájára alkosson zsidóellenes törvényeket.23
Kállaynak a nyilvánosság előtt tett kemény hangú
kijelentései felvillanyozták a németeket,24 akik a magyar kormányhoz
fordultak, járuljon hozzá, hogy a Harmadik Birodalomban, továbbá az Európa
németek
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham229.pdf
Az egész kötetet lásd: