224 A KÁLI AY-KORSZAK
mus, ha végképp nem lehetett kitérni előle, még mindig kisebb rossz volt.
A nyugati szövetségesek partra szálltak Szicíliában, majd megdőlt Mussolini rendszere, és 1943 nyarán Olaszország kivált a háborús küzdelmekből. Kállay ekkor, felettébb gyakorlatiatlanul, úgy próbálta megoldani dilemmáját, hogy titokban szervezni kezdte hazája fegyverletételét, de csakis a nyugati hatalmakkal szemben. A hidegháborús korszak marxista történészei minden alap nélkül úgy vélekedtek, hogy Berlin egyenesen bátorította Kállay tapogatózását, mert a nácik, érzékelve a keleti front összeomlását, szívesen összeálltak volna a „nyugati imperialistákkal" a közös bolsevista ellenfél ellen. Effajta összejátszásra utalhat szerintük az a kimondadan egyezség is, melynek értelmében a brit és amerikai légierő tartózkodott Magyarország bombázásától, viszont Magyarország vállalta volna, hogy nem lövi a légterén áthaladó brit és amerikai repülőgépeket. E történészek szerint az egyezség a gyakorlatban a Birodalom érdekeit szolgálta, hiszen a magyar hadiipar, a vasúti hálózat és a vízi utak defacto a németek kezében voltak.8
Kállay naiv módon szem elől tévesztette a régió geopolitikai realitásait, a brit-amerikai-szovjet kapcsolatok politikai bázisát, valamint e nagy szövetség katonai hátterét - s közben kétszínűén, opportunista módon politizált. Az volt a célja, hogy megóvja az ország integritását -ideértve az 1938-41 között visszaszerzett területek megtartását -, és hogy fenntartsa a dzsentri uralom alatt álló társadalom szociális-gazdasági rendjét.Miközben mindenképpen el akarta kerülni az ország szovjet megszállását, nem tett óvintézkedéseket a kívülről jövő német támadás* illetve egy nácibarát államcsíny elhárítására. így például megtehette volna, hogy fokozatosan felváltja a tisztikar nyíltan németbarát tagjait olyanokkal, akik feltehetőleg Magyarország és kormányzója iránt lojálisak; és az ország határain belül állomásozó magyar hadtesteket harckészültségben tartja. 1944 elején még mindig 14 magyar hadosztály állomásozott magyar területen, és ez a haderő számos magyar katonai szakértő véleménye szerint bízvást feltartóztathatta volna a viszonylag gyengén felszerelt német erőket, ha rögtön megtették volna a kellő megelőző lépéseket, amint beérkeztek az első hírszerzői jelentések a német csapatok határ menti összevonásáról.9
Ám az is lehetséges, hogy Magyarország akkor sem
kerülhette volna el a rettegett katasztrófát, ha Kállay meghozza a megfelelő
intézkedéseket. Hogy. mást ne mondjunk, egy percig sem lehetett volna abban
biztos, hogy a magyar haderő - még akár maximális elővigyázatosság meUett is
-hajlandó lett volna németellenes harci cselekményekbe bonyolódni. Ez
legalábbis részben bebizonyosodott 1944 októberében, amikor Horthy
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham224.pdf
Az egész kötetet lásd: