218 A BÁRDC >SSY-KORSZAK
körülményekhez képest védelmezze a zsidók jogait. Amikor 1944. március 19-én a németek megszállták az országot, letartóztatták, és a Linz közelében lévő mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1948-ban Ausztriában halt meg.
29. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 40-42. o.
30. Hollós Ervin: Rendőrség, csendőrség, VKF. 2. Kossuth, Bp., 1971, 235-236. o.
31. Uo., 236. o.
32. Geyer, i. m., 77. o.
33.1941-42-ben 1 pengő hivatalosan 20 centet ért. A feketepiacon azonban 11-13 pengőt ért egy dollár. Vö. Ausch Sándor: Az 1945-46. évi infláció és stabilizáció. Kossuth, Bp., 1958, 30-31. o.
34. Lévai, Fekete könyv, 279-280. o.
35. Lévai, Zsidó sors Magyarországon, 42. o. Geyer azt írja (i. m., 78. o.), hogy a putnoki zsidókat „az utolsó pillanatban" fordították vissza Kőrösmezőről.
36. A zsidók összegyűjtése után, 1941-ben történt lakáskifosztásokra Jaross Andornak szóló feljegyzésében úgy hivatkozik Tomcsányi Vilmos 1944. április 13-án, hogy 1944-ben sem lehet mást várni a zsákmányra éhes keresztényektől. Lásd MOL, 11. tekercs.
37. Leslie Gordon (Friedmann) nyilatkozata, amelyet 1961. május 23-án tett az izraeli rendőrségen a küszöbön álló Eichmann-perrel kapcsolatban. Israel Police, Bureau 06, 1646. sz. dokumentáció.
38. MOL, K774-1941. Kárpátaljai Kormányzói Biztos Hivatalának iratai.
39. Uo. A Galíciába deportált zsidók számát nem egyformán adják meg a különböző források. A Bárdossy-perben a bíróság elnöke 30 000 főt említett, a deportálásban való közreműködés miatt felelősségre vont tisztek vádiratában 18 500 személyről volt szó. A nürnbergi perben szereplő egyik német okmány (PS-1197) 11 000-re teszi számukat. C. A. Macartney, 2:37. o. A bíróság előtt Siménfalvy 18 500 deportáltról beszélt, Pásztóy kb. 16 000-ről. Geyer-, i. m., 81. ö.
40. MOL, K774-1941.
41. Leslie Gordon nyilatkozata (lásd a 37. jegyzetet).
42. A hontalan zsidók ellen indult akcióról közölt részleteket 1958. január 28-i keltezésű nyilatkozatában Springmann Sámuel. Lásd a Yad Vashem jeruzsálemi irattárában 500/41 -1. sz. alatt. Springmann lengyelországi születésű volt. A budapesti Va-adának egyik vezetője és másokkal együtt alapítója volt, sok embert mentett meg a deportálástól, köztük saját családjának néhány tagját is.
43. C. A. Macartney, 2:38. o.
44. PS-197, Az okmány másolatát közli: Nazi Conspiracy and Aggression. Government Printing Office for the Office of United States Chief of Counsel for the Prosecution of Axis Criminality, Washington, D. C., 1946, 3:210-213. o. Vö. még Raul Hilberg: The Destruction of the European Jews. Quadrangle Books, Chicago, 1961, 520.0.
45. Jaeckelnt 1946. február 6-án egy rigai népbíróság halálra ítélte, és még ugyanaznap délután fel is akasztották. Gerald Reitlinger: The Final Solution, An Attempt to Exterminate the Jews of Europe, 1939-1945. The Beechhurst Press, New York, 1953, 194. o.
46. PS-197. Lásd Hilberg, i. m., 520. o.
47. Karsai Elek: A budai Vártól agyepűig,
1941-1945. .Táncsics, Bp., 1965, 30-31. o.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham218.pdf
Az egész kötetet lásd: