216 A BÁRDC >SSY-KORSZAK
„A zsidótörvények mint a Holocaust előzményei." In: The Holocaust in Hungary. Fifty Years Later. Szerk.: Randolph L. Braham és mtsai. The Rosenthal Institute for Holocaust Studies, New York, 1995. Vö. még Randolph L. Braham: The Hungárián Jewish Catastrophe. A Selected and Annotated Bibliography. Institute for Holocaust Studies of the City University of New York, New York, 1984, 54-69. o.
9. Horthy azért látogatott el Hitlerhez, hogy köszönetet mondjon neki, amiért lehetővé tette a Délvidék visszacsatolását, és hogy kérje a Bánát magyar fennhatóság alá helyezését. Nem sokkal a látogatás előtt hosszú levélben fejtette ki nézeteit Hitlernek. Állítása szerint az emberiséget fenyegető legnagyobb veszedelem a kommunizmus, és a világnak addig sem békéje, sem nyugalma nem lesz, amíg a Szovjetunió meg nem semmisül. A teljes szöveget lásd Horthy Miklós titkos iratai. Szerk.: Szinai M. Szűcs L. Kossuth, Bp., 1963, 296-300. o.
10. Bárdossy a kialakult szokás szerint ellátogatott Rómába. Ciano szerint ez „egyike volt a klasszikusan haszontalan" látogatásoknak, és azt jövendölte, hogy Bárdossy „ugyanúgy, mint a többiek, fenségesen robog majd át és tűnik majd el egykettőre a magyar politika egén". Vö. The Ciano Diaries, 1939-1943. Doubleday, Garden City, N. Y., 1946, 362-363. o.
11. A Barbarossa-hadműveletnek, azaz a Szovjetunió ellen indítandó háborúnak a részletes tervét a Wehrmacht vezérkari főnöke, Franz Halder tábornok 1940. december 5-én terjesztette Hitler elé. A hadjárat megkezdésének végleges időpontjáról az 1941. április 30-i tanácskozáson döntöttek.
12. Bartha június 9-i római tartózkodásakor is optimistán ítélte meg a németek erejét. Ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy „az orosz hadsereg hat-nyolc hétnél tovább nemigen lesz képes ellenállást tanúsítani, mert gyenge az emberanya-ga". 77ze Ciano Diaries, 364. o.
13. A német katonai előkészületekről a Szovjetunió ellen a berlini magyar katonai attasé, Homlok Sándor ezredes tájékoztatta folyamatosan Werthet. Homloknak egyébként az volt a meggyőződése és azt is tanácsolta, hogy a hadjáratban Magyarországnak is részt kell vennie. Homlok jelentését és Werth memorandumát lásd: Magyarország és a második világháború. Szerk.: Zsigmond László és mások. Kossuth, Bp., 1961,350-362. o.
14. Kurt Himer tábornok, a német vezérkar budapesti összekötője is azok közé tartozott, akik Magyarország aktív bekapcsolódását sürgették.
15. A magyar vezérkar hírszerző osztályának vezetője, Újszászy István a háborús bűnösök nürnbergi perében tett tanúvallomásában előadta, hogy a bombatámadást szovjet felségjelű német repülőgépek hajtották végre. Szerinte a provokáció ötlete a budapesti német légiattasétól, Cuno Heribert Fütterer tábornoktól és a magyar vezérkarnál szolgáló László Dezső vezérőrnagytól származott, s célja az volt, hogy Magyarországot beugrassák a háborúba. A bombázás után nem sokkal Krúdy Ádám ezredes, a kassai repülőtérparancsnoka levelet írt Bárdossynak, és ebben leszögezte, hogy saját szemeivel látta: német repülőgépek voltak a támadók. Magyarország és a második világháború, 345. 0. Egy másik elmélet szerint a szovjet légierőben szolgáló cseh és szlovák pilóták vezették a bombázógépeket. Vö. Nándor A. F. Dreisziger: Hungary's Way to World War II. Danubian Press, Astor Park, Fia., 1968,167-178. o. Újabb kutatások szerint nem bizonyítható egyértelműen a német részvétel a bombázásokban. Erről részletesen lásd: Hadtörténelmi Közlemények, 19 91. július.
16. A háború után Horthy szemrehányást tett
Bárdossynak, hogy úgymond nem tájékoztatta őt Magyarország hadba lépésének
igazi hátteréről. Jelesül elhallgatta előle, hogy a háború küszöbén a szovjet
külügyminisztérium támogatást ígért
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham216.pdf
Az egész kötetet lásd: