204 A BÁRDC >SSY-KORSZAK

ni őket, így aztán az ukrajnai Vinnyicában, egy német katonai értekezleten szóba is került ez a téma.⁴⁴ Wagner őrnagy vezette a tanácskozást, amelyen Franz Jaeckeln SS-tábornok, az SS és a katonai rendőrség körzeti parancsnoka (aki az év őszén a balti államokban a zsidókérdés végleges megoldását irányította⁴⁵), megnyugtatta a jelenlévőket, hogy 1941. szeptember 1-jéig bezárólag „befejezi ezeknek a zsidóknak a likvidálását"⁴⁶.

A Magyarországról kitelepített zsidókat augusztus 27-28-án gyilkolták meg.⁴⁷ Egy szemtanú beszámolója szerint azt mondták nekik, döntés született arról, hogy Kamenyec-Podolszkijt meg kell tisztítani a zsidóktól, s ezért máshová viszik őket. SS-egységek, ukrán segéderők és állítólag egy magyar utászalakulat fogta körül a menekültek táborát, majd valamennyiüket, köztük a helyi zsidókat is, gyalogmenetben elindították. Kb. 15 km-es menetelés után olyan területre értek, ahol nagy bombatölcsérek szaggatták föl a talajt. Megparancsolták nekik, hogy vetkőzzenek le, majd legéppuskázták őket. Jó néhányukat súlyos sebesülten, de még élve temették el.⁴⁸

Nem tisztázott, hogy Kamenyec-Podolszkijban vagy pedig Galícia más részein részt vettek-e magyar csapatok a tömeggyükosságokban. Egyes jelentések úgy szólnak, hogy Kamenyec-Podolszkijban egy magyar utászalakulat, zömmel sváb származásúak, részt vett a mészárlásban, más jelentések viszont azt állítják, hogy Ukrajnának a magyar csapatok által megszállt részein a magyar alakulatok az üldözött magyar és szovjet zsidók pártját fogták. Jó néhány ilyen esetről maga az SS tett jelentést, mégpedig a magyarok magatartásán felháborodva. A német biztonsági rendőrség (SIPO) és biztonsági szolgálat (SD) főnöke 1941. július 15-én kelt 23. sz. oroszországi hadműveleti jelentésében megállapította, hogy „a honvédség... szemlátomást pártfogolja a lengyeleket és a zsidókat", s hozzátette, hogy „a zsidók ellen indított rendőri akciót a honvédség leállította"⁴⁹.

Egy másik okmányban, a 67. sz. oroszországi hadműveleti helyzetjelentésben, amely 1941. augusztus 29-én készült a kamenyec-podolszkiji akció lezárása után, a SIPO-SD főnöke diadalittasan szögezi le, hogy „a magyarok megszállta területet leszámítva, a Hotyintól Jamolig húzódó térséget megtisztítottuk a zsidóktól"⁵⁰. Jó néhány, Ukrajnában szolgálatot teljesítő magyar tiszt és közlegény szemtanúja volt azoknak az atrocitásoknak, amelyeket a Szovjetunió megszállt területein követtek el. Különösen feldúlta őket „férfiak, asszonyok és gyerekek legéppuskázása" a különítmények (Einsatzgruppen) és az ukrán milicista alakulatok által. Felháborodásuknak hazaküldött leveleikben éppúgy hangot adtak, mint ahogy elég nyíltan beszéltek ezekről a dolgokról, amikor szabadságra ha

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham204.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/