A BÁRDI )SSY-KORSZAK 195
idejűleg a magyar légierő megtorlásképpen bombázta Sztanyiszlav (Sta-nislawow) városát. A magyar parlament hozzájárulását a hadba lépéshez a kormány előzetesen nem kérte, de a fejleményekről Bárdossy a hadba lépés megtételének napján, vagyis ex post facto tájékoztatta a képviselőházat. 16 Csatlakozván a bolsevizmus ellen indított keresztes hadjárathoz, az év végére Magyarország abban a helyzetben találta magát, hogy Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal is háborúba keveredett.17
Az ősz folyamán kiderült, hogy a hadjárat a Szovjetunió ellen nem lesz villámháború, a győzelem nem születik meg oly könnyedén, mint előzőleg Lengyelország és Franciaország esetében. A németbarát vezérkariak módosították és fokozták követeléseiket. Miután Magyarország „önként" belépett a háborúba, most már azt akarták, hogy a tengely háborús erőfeszítéseihez Magyarország megint csak „önként", de nagyobb mértékben járuljon hozzá. Werth terjedelmes előterjesztést adott át Bárdossynak, s ebben kifejtette, hogy ha az ország „önként" fokozza háborús erőfeszítéseit, akkor politikai engedményeket lehet kapni a németektől, mégpedig a következő formákban:
V helyreállíthatók lesznek Magyarország ezeréves határai;
- „kitelepíthető" (vagyis kiutasítható) a szláv és román lakosság;
- kitelepíthető a zsidóság;
- Magyarország is részesedik majd a Szovjetunió nyersanyagaiból.
Még Bárdossyt is felbosszantotta, hogy Werth beleüti az orrát a politika ügyeibe, s ennek kifejezést is adott 1941. augusztus 20-án kelt terjedelmes levelében, amelyet Horthynak írt. Megvádolta a vezérkari főnököt, hogy fittyet hány az ország legszentebb érdekeire, nevezetesen egyebek közt arra, hogy a haderőt nem szabad elfecsérelni, és olyan ütőképes állapotban kell tartani, hogy bizton lehessen rá támaszkodni, ha ez a későbbiekben szükséges lesz.18 Horthyt ez az érvelés meggyőzte, szeptember 6-án elcsapta Werthet, és Szombathelyi Ferenc vezérezredest nevezte ki a helyére.
Akárcsak Werth, ő is sváb származású volt (eredetileg
Knauznak hívták). De abban különbözött elődjétől, hogy szerinte a nemzet érdeke
megköveteli az erő megőrzését, s ebből következőleg azt az álláspontot
képviselte, hogy csak korlátozott mértékben szabad részt vállalni a tengely
háborús erőfeszítéseiben. Egy nappal kinevezése után a kormányzó Bárdossy, a külügyminisztériumból
Szentmiklóssy Andor és az új budapesti német követ, Dietrich von Jagow (aki
júliusban váltotta föl ezen a poszton Ottó von Erdmannsdorfot) társaságában
látogatást tett a Führer főhadiszállásán. Ennek a látogatásnak az volt a célja,
hogy elfogadtassák a német
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham195.pdf
Az egész kötetet lásd: