192 A BÁRDC >SSY-KORSZAK
tenegróiak, cigányok és zsidók, akik 1918. október 3 l-e előtt nem voltak Nagy-Magyarország állampolgárai", három napon belül hagyják el az országot. Csak azok képeztek kivételt, akiknek házastársuk magyar vagy német, a terhes nők, akik két héten belül várták gyermekük megszületését, és azok, akik elmúltak 75 évesek. A kiutasítottak magukkal vihették ékszereiket, személyes holmijukat és személyenként 50 pengőt. Egyes források szerint a rendelet megjelenésének másnapján 50 000 fő lépte át Újvidéknél a határt.3
A harmadik zsidótörvény
Az első zsidótörvényt a Felvidék visszacsatolása után fogadták el, a másodikat rögtön Kárpátalja visszatérte után. A két törvény a kormány antiszemita politikájának szülötte volt, de egyben szimbolikus ajándék is azért a politikai és diplomáciai segítségért, amit a Harmadik Birodalomtól kaptak. A harmadik zsidótörvény életbeléptetésével Észak-Erdélyért és a Délvidékért „mondtak köszönetet".
A törvény első ránézésre meglehetősen ártalmatlannak látszott, mert hiszen címében a zsidó szó egyáltalán nem is szerepelt. Ennek ellenére ennél nyíltabban és gorombábban fajüldöző törvényt Magyarországon még nem hoztak.4 Törvényerőre 1941. augusztus 2-án emelkedett, és az érvényben lévő házassági törvény bizonyos vonatkozásait szabályozta újra.5 A 4. rész (9. és 10. cikkely) az alatt a cím alatt, hogy „Zsidók és nem zsidók házasságának tilalma", valamint a büntetőszankciókat tartalmazó 5. rész egyértelműen az 1935. évi nürnbergi törvények alapjára helyezkedett.
A törvénytervezet indoklása azt igyekezett bizonyítani, hogy a zsidókkal kapcsolatban folytatott politika a 19. század végétől kezdődően milyen kedvezőtlen hatásokat váltott ki:
Magyarországon a zsidóság az egyetlen nagyobb néptömeg, amely eltérő fajként tűnik fel a magyarság és az árja fajhoz tartozó hazai nemzetiségek mellett. Annak megvilágítására, hogy mily irányban következhetik be a nem zsidók és zsidók magyarországi fajkeveredése, nem annyira a hazai nyolcszázezres zsidó tömeget kell szembeállítani a kb. tizenhárommilliós nem zsidó lakossággal, hanem inkább a kb. hatszázezer főnyi értelmiségi foglalkozású zsidót a kb. négymilliónyi értelmiségi foglalkozású nem zsidóval.6
A zsidó meghatározásának vallási ismérvét kizárólagosan
faji kritériummal cserélték föl, és a törvény megtiltotta zsidók és nem zsidók
házasodását, illetve házasságon kívüli nemi kapcsolatát. Messze túllépték az
addigi zsidótörvények előírásait, s ebben az új törvényben zsidónak
nyilvánítottak mindenkit, akinek legalább két nagyszülője zsidónak született,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham192.pdf
Az egész kötetet lásd: