HATODIK FEJEZET oc. ■ ■, ;
' . ' . ' ; ' ■, ■ , ■ =50
Ki volt Bárdossy?
TELEKI öngyilkossága után nem sokkal Horthy kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnöknek. Voltaképpen szerencséje volt, csak úgy kerülhetett a kormány élére, hogy négy hónap leforgása alatt két neves politikus is elköltözött az árnyékvilágból. Elődjétől eltérően középosztályból jött, beteges alkatú ember volt, de nem mindennapi ésszel és heves természettel megáldva. Önteltségével és zaboládanságával gyakran sértette vérig beosztottjait és fölötteseit egyaránt. Mint államhivatalnok kívánt karriert csinálni, és latba vetette ezért nem csekély tehetségét. Először a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban tisztviselősködött, majd a konzuli szolgálatban, 1920 után pedig a külügyminisztériumban. Előbb a sajtóosztályt vezette, a harmincas években a londoni követségen Volt tanácsos, majd Bukarestben követ. Bárdossy, aki Csákyt követte a külügyminiszteri poszton, ezt az állását megtartotta miniszterelnökként is.1
A Horthy-korszak vezető politikusaihoz hasonlóan őt is
rettegéssel töltötte el a bolsevizmus, és szíve vágya volt, hogy „Trianon
igazságtalanságait" felszámolja. Németország megítélésében és a
zsidókérdés kezelésében Imrédyhez közelebb állt, mint Telekihez.
Eszmei-politikai nézetei kísértetiesen hasonlítottak Gömböséihez, akivel
házassági alapon rokoni kapcsolatban is állott. Végletesen antibolsevista,
antiszemita és revíziós beállítottsága olyan bel- és külpolitikát
eredményezett, amely nagy szerencsétlenséget zúdított egész Magyarországra és
különösen a zsidóságra. Nem egészen egyéves miniszterelnöksége alatt
Magyarország részt vállalt Jugoszlávia elozönlésében, hadat üzent a
Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak, és egész szorosra fűzte a
Harmadik Birodalomhoz fűződő szálakat. A zsidókérdés szempontjából kormányfői
tevékenységét az jellemezte, hogy a zsidókat sújtó rendelkezéseket
kiterjesztette a délvidéki zsidóságra, tető alá hozta a nyíltan faji alapon
álló harmadik zsidótörvényt, erősen megszigorította a zsidó munkaszolgálatosok
helyzetét. Ugyancsak kormányzásának időszakára esik a zsidók tömeges
legyilkolása Kame-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham190.pdf
Az egész kötetet lásd: