A TELEKI-KORSZAK 185
német tárgyalásokra vonatkozó további dokumentumait lásd uo., 510-526. o., valamint Documentson Germán Foreign Policy. D sorozat, 10. kötet, xxviii-xxxi. o., 11. kötet, xviii. o. Ide vonatkozó okmányokat közöl, minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit is beleértve, a Magyarország és a második világháború c. kötet, 259-306. o.
75. Horthy Miklós titkos iratai. 221-225. o. 1940. november 18-19-én Berghof-ban találkozott Hitler Cianóval, és azt a „titkot" súgta meg neki, hogy Horthy nacionalista étvágya kiterjed Fiúméra is. Állítólag Horthy maga kérte Hitlert, hogy vesse föl az olaszoknál Trieszt kérdését. Vö. The Giano Diaries. 312-313. o.
76. Kertesz, i. m., 51. o. Románia területi engedményeket tett Bulgáriának és Magyarországnak, majd miután II. Károly királyt a Ion Antonescu tábornok vezette kormány félreállította, testestül-lelkestül felzárkóztak a nemzetiszocializmus mellé. Kiléptek a Népszövetségből és a balkáni antantból, majd 1940 októberében „német tanácsadó egységeket" hívtak meg az országba, hogy segítsenek a román hadsereg kiképzésében. Befogadtak egy teljes páncéloshadosztályt, mégpedig a hálás magyarok beleegyezésével, akik maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy „a Románia és Németország közti összeköttetési vonalak biztosítása céljából" német katonai személyek állomásozzanak a jelentősebb magyar vasúti csomópontokon. Uo., 52. o.
77. Miután Hitler Münchenben tárgyalt a magyarokkal, érintkezésbe lépett H. Károly román királlyal, hogy végérvényes megoldást találjanak Bulgáriával és Magyarországgal a területi kérdésekben. A király válaszát Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter személyesen adta át július 23-án Salzburgban. Károly király arra számított, hogy ha gesztust tesz a tengely irányában, elnyeri Hitler nagyrabecsülését, ezért azt indítványozta, hogy Hitler közölje a délkelet-európai általános rendezés feltételeit, és garantálja azt. Ugyanezt közölték román részről az olaszokkal is július 27-én. Ciano a következőképpen vélekedett a románokról: „Egyszerűen undorítóak. Ha kinyitják a szájukat, ömlik belőle a mézesmázos hízelke-dés. Fenekednek a franciák ellen, az angolok ellen, a Népszövetség ellen. Mély megvetéssel emlegetik a versailles-i diktátumot, csöpögnek az alázattól." Az olasz álláspont egyébként hasonló volt a Hitleréhez. The Giano Diaries. 279. o. Vö. C. A. Macartney 1:414. o. A tárgyalásokra és a második bécsi döntésre nézve lásd Béla Vágó: „Le second dictat dé Vienne: Le partage de la Transylvanie." East European Quar-terly, 5, no. 1. 1971, 47-73. o.
78. 1939 őszén a magyarok két követelést támasztottak, egy maximálisai és egy minimálisát, amelynél alább semmi esetre sem adhatják. A maximális igény úgy hangzott, hogy az 1919-ben elcsatolt 103 000 km2-ből kapjanak vissza 78 000-et. A magyarországi statisztikák szerint ezen az összterületen 4,2 millió ember élt, 50%-uk román, 37%-uk magyar és 10%-uk német. A minimális követelés 50 000 km2-re vonatkozott 2,7 millió lakossal, s ez a lakosság egyenlően oszlott meg a románok és a magyarok között. A területi kívánságot a románok és a bolgárok Dél-Dobrudzsára vonatkozóan elfogadták, de a magyaroknak mindössze 14 000 km2-nyi területet akartak visszaszolgáltatni, Szatmár és Nagykároly környékét. C. A. Macartney, 1:387-388., 414. o.
79. A magyar küldöttséget Hóry András vezette, a románt Valér Pop.
80. The Ciano Diaries. 287-289. o.
81. C. A. Macartney, 1 •A22--42'i. o. A
terület nagyságára és a lakosság lélekszámára nincs pontos adat. Vágó azt írja
a 77. jegyzetben említett tanulmányában, hogy a magyarok saját bevallásuk
szerint 43 046 km területet kaptak vissza, a románok szerint viszont 42 243 km2-t.
A népszámlálási adatokban is van némi eltérés, az 1930. évi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham185.pdf
Az egész kötetet lásd: