A TELEKI-KORSZAK 177
Horthyhoz cÃmzett búcsúlevelében szemére vetette a kormányzónak Magyarország gyáva hitszegését, és önmagát vádolta, hogy nem beszélte le elég határozottan a kormányzót errÅ‘l a lépésrÅ‘l.122 Horthy április 3-án próbált magyarázatot adni Hitlernek és Mussolininak Teleki Öngyilkosságával kapcsolatban, s önmaga és a nemzet lelkiismeretét azzal az érvvel próbálta megnyugtatni, hogy a német támadás csapása alatt Jugoszlávia széthullott, megszűnt létezni, Ãgy a vele kötött szerzÅ‘dés amúgy is hatályát veszÃtette. BiztosÃtotta a Führert, hogy a március 28-án kelt levelében foglaltaknak megfelelÅ‘en Magyarország változatlanul folytatja katonai elÅ‘- készületeit.123
A németek április 6-án megtámadták Jugoszláviát, április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét, s egy nappal késÅ‘bb - az elÅ‘zetesen kidolgozott menetrendnek megfelelÅ‘en - Magyarország is mozgásba lendült. Megszállta a Bácskát, a baranyai háromszöget, valamint Jugoszlávia északnyugati határán az Ausztriával határos Mura és Dráva között fekvÅ‘ Muraközt és Muravidéket. Magyarország részérÅ‘l a háborúban való részvétel április 14-én befejezÅ‘dött. TÃz nappal késÅ‘bb Horthy személyesen fejezte ki hódolatát Hitlernek. De azért mélységes csalódás is érte, mert Hitler a Bánátra vonatkozó Ãgéretét nem teljesÃtette. A Führer nem szerette volna felingerelni Romániát, ezért inkább úgy döntött, hogy a Bánátot német megszállás alatt tartja.124 Ezt leszámÃtva, az április 27-i Hit-ler-Horthy-megállapodás szerint Magyarországnak 11 624 km2-nyi terület jutott, amelyet formálisan 1941. december 27-én kebeleztek be.125 1941. július 29-én a polgári közigazgatás megkezdte munkáját, Bácskát betagolták Bács-Bodrog vármegyébe, a baranyai háromszöget Baranya vármegyéhez kapcsolták, a Muravidéket Zala és Vas megyéhez, a Muraközt pedig Zala megyéhez. Bácskát és a baranyai háromszöget, amÃg magyar uralom alatt állt (1941-45), Délvidék néven tartották számon.126
A délvidéki zsidóság: népmozgalmi adatok
A Jugoszláviától visszacsatolt terüléteken összesén valamivel kevesebb mint egymillió ember élt, ebből 14 202 volt a zsidó. Zömük Bács-Bodrog vármegye négy nagyvárosában lakott. A főbb zsidó települési csomópontokat az 5.4. táblázat szemlélteti.
A Muraközben ez idő tájt a legnépesebb zsidó közösséget
Csáktornyán találjuk, 482 személyt, az ottani lakosság 7,0%-át. A visszacsatolt
területek teljes zsidó népességének 80,6%-a, számszerűen 11 445 személy, tÃz
településen elosztva élt.127 Akárcsak a Felvidék vagy Észak-Erdély
esetében, a délvidéki zsidóság is túlnyomó részben magyar anyanyelvű, s ennek
is, akárcsak a többi visszacsatolt terület zsidóságának, nagy megráz-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham177.pdf
Az egész kötetet lásd: