176 Á" TELEKI-KORSZAK
magyar-jugoszláv szerződés a Führer kifejezett kívánságára jött létre"120. Bárdossy 1941. március 21-én udvariassági látogatást tett a Führemél és Ribbentropnál Münchenben, ahol ismertették vele a német elképzeléseket.
A következő napok drámai eseményei a magyar soviniszta-revíziósok malmára hajtották a vizet. A németek nyomására a jobboldali irányzatú jugoszláv kormány engedett, és március 25-én Dragisa Cvetkovic miniszterelnök, valamint Cincar-Markovic külügyminiszter aláírásával pecsételte meg Jugoszlávia csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez. Két nappal később a jobboldali kormányt megbuktatták, és egy nyugati irányzatú kabinet alakult Dusán Simovic tábornok vezetésével. Még ugyanezen a napon Hitler úgy döntött, hogy a Marita hadműveleti terv hatályát ki kell bővíteni, s ez ne csak Görögországra vonatkozzék, miként eredetileg tervezték, hanem Jugoszláviára is. Sztójay útján felkérték Magyarországot, hogy a készülő katonai akcióban vegyen részt és járuljon hozzá német csapatok átvonulásához az ország területén, s nagylelkű árat kínáltak cserébe mindezért: Bácskát és a Bánátot, sőt kijárást a Földközi-tengerre is azzal, hogy Magyarország használhatja Fiume kikötőjét. Másnap a minisztertanács megtárgyalta az ajánlatot, majd pár órával később Horthy értesítette Hitiert a kedvező döntésről. Március 28-án kelt levelében a kormányzó kifejezést adott ama gyanújának, hogy a jugoszláv események hátterében a Szovjetunió van, és egyetértett azzal, hogy magyar és német katonai szakértők összeüljenek a tervek összehangolása végett.121 Ez március 30-án, amikor Friedrich von Paulus tábornok Budapestre látogatott, meg is történt.
A tervet Teleki vegyes érzelmekkel fogadta, félt ugyanis a
nyugati hatalmak negatív reagálásától. Félelme teljes mértékben alátámasztást
is nyert. Március 3-án jegyzékben tájékoztatta Londont és Washingtont a magyar
álláspontról, majd március 30-án ismételten hozzájuk fordult, és tudomásukra
hozta, hogy Magyarország beavatkozása Jugoszláviában nem hódító szándékból
történik, hanem csakis azért, hogy a magyar kisebbség jogait megvédelmezze. A
válasz, amit kapott, nagyon is egyértelmű volt. Barcza György londoni magyar
követ április 2-án jelentette Telekinek, hogy ha Magyarország teljesíti a
németek kívánságát és engedi a német csapatok átvonulását, valamint ha hadat
üzen Jugoszláviának és részt vesz az ellene irányuló katonai akcióban, akkor
Anglia megszakítja a diplomáciai viszonyt Budapesttel. Április 6-án a németek
megtámadták Jugoszláviát, és Magyarországot használták felvonulási terepnek,
mire London beváltotta fenyegetését. Teleki, noha túl hevesen nem ellenezte a
katonai előkészületeket, sem pedig a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács döntését,
négy nappal korábban mégis öngyilkosságot követett el.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham176.pdf
Az egész kötetet lásd: