Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A TELEKI-KORSZAK 171

amit ez a keveredés jelent. Másodszor azért, mert középosztályunknak és felső osztályunknak igen tekintélyes része el van zsidósodva. Ezt mondtam már máskor is, hogy 30 évvel ezelőtt kellett volna ezt a problémát megoldani, és nem ránk, most működő felelős emberekre hagyni. A második következtetés az, hogy az ország gazdasági életének kulcsait nem szabad zsidó vagy félzsidó, vagy pedig strómankézben hagyni. Harmadszor: egyidejűleg nem szabad minden életlehetőséget elvonni 800 000, az elkeve-redettekkel együtt egymillió lakostól, ha más otthont nem biztosíthatunk nekik - és ez ma Közép-Európa érdeke is. Én nem politizálok, én tényeket mondok, és sok olyan ember, akit igen okosnak tart a világ, ugyanezen a nézeten van... Természetesen én nem törvényt faragok és nem régi törvényeket módosítok bicskával átfaragva a kopjafát, hanem józan új, komoly megoldást akarok hozni...105

Négy hónappal később hivatali utóda, Bárdossy László beiktatási beszédében csaknem szó szerint megismételte elődjének ezeket a szavait (lásd a 6. fejezetet).

Kijelentéseivel Telekinek kettős célja volt. Egyfelől világosan körvonalazta a saját és elvbarátai álláspontját a zsidókérdésben, másfelől ki akarta fogni a szelet a hazai és külhoni szélsőjobboldal vitorláiból, amely mind hangosabban bírálta az ő politikáját. Am ezt a második célját nem érte el. Imrédyt és Jarosst, valamint a köréjük tömörült képviselők csoportját nem győzte meg, s attól a szándékuktól sem tudta eltántorítani őket, hogy kilépjenek a MEP-ből és egy új, nyíltan németbarát pártot alakítsanak.

A Magyar Megújulás Pártja. Az Imrédy vezette szélsőjobboldali frakció már 1940 júniusában válságot idézett elő a Magyar Elet Pártjában, de a robbanás október 18-án történt, amikor 18 képviselő kivált a MÉP-ből, és bejelentette, hogy Magyar Megújulás Pártja néven új politikai csoportosulást alakít. Köztük volt Kunder Antal, Mester Miklós és Oláh György, s hozzájuk csatlakozott Rajniss Ferenc, aki nem volt országgyűlési képviselő, ám annál hírhedtebbé tették antiszemita cikkei. Imrédy állt az új párt élére mint országos páltvezető, s a szűkebb vezetőség rajta kívül Jarossból és Rátz Jenőből állt.106 Tizenöt pontos programjuk nem sokban tért el a nyilaskeresztesekétől, de sajátos arculatot az kölcsönzött mégis neki, hogy az alsó középosztály, az új középosztály, a jobboldali beállítottságú értelmiségiek és köztisztviselők szája ízének megfelelően iparkodtak követeléseiket összeállítani. Leszögezték, hogy Magyarország a lehető legszorosabb szövetségben kíván lenni a Harmadik Birodalommal, és intézményrendszerét a nemzetiszocialisták, különösen pedig a fasiszták elvei alapján kívánják átrendezni.

Ami a zsidóságot illeti, leszögezték: „a zsidókérdést úgy kell megoldani, hogy Magyarország tökéletesen megszabaduljon a zsidóktól és a zsidó

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham171.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/