A TELEKI-KORSZAK 169
várott és Nagyváradon zsidó felekezeti gimnáziumot létesÃtettek, viszont az egyetemi tanulmányok lehetÅ‘ségét nem tudták biztosÃtani. Az 1940-4l-es tanévre a kolozsvári egyetemre mindössze tÃz zsidó hallgatót vettek föl, s Å‘ket is csak nagy protekcióval.98 Viszont az elÅ‘adásokra alig tudtak bejárni, mert a keresztény hallgatók zsidóveréseket rendeztek.99
Észak-Erdélyt, miként a többi területet is, 1938-39-ben a Harmadik Birodalom jóvoltából kapta vissza Magyarország, s a visszacsatolt országrészek „gleichschaltolása" világosan jelezte, hogy Magyarország hajlandó magáévá tenni a Hitler által körvonalazott új európai rend koncepcióját.
A Birodalom körüludvarlása
A magyarok természetesen nagy lelkesedéssel fogadták Észak-Erdély visszatérését. Nem csupán történelmi álláspontjukat látták igazolva általa, de egyúttal újabb lépésnek tekintették azon az úton, amely a trianoni igazságtalanság végérvényes orvoslásához vezet. Tudatában voltak azonban annak a ténynek is, hogy két év alatt három országrészt aligha szerezhettek volna vissza, ha nem karolta volna föl követeléseiket a Harmadik Birodalom. Az ország vezetÅ‘inek szÃve megtelt hálával a Birodalom iránt, s számÃtott ennek további támogatására is, és már csak azért is, mert a jobboldali sajtó soviniszta hangoskodása még heccelte is, iparkodott mindenben a németek kedvében járni és teljesÃteni minden kÃvánságukat.100 Bécsben a Harmadik Birodalom formálisan nem igényelt mást, csak azt, hogy a népi németek jogi státusát ismerjék el, de Sztójay révén azt is tudtára adták a magyarországi vezetÅ‘knek, hogy szÃvesen vennék, ha engedékenységükben ennél messzebb mennének, például ha a magyarok túlteljesÃtenék gazdasági kötelezettségeiket, ha szociális reformokat vezetnének be, ha hatálytalanÃtanák a szélsÅ‘jobb ellen hozott rendelkezéseket, és mindenekelÅ‘tt ha „megoldanák a zsidókérdést".
Az országgyűlésben az erÅ‘viszonyok átalakultak, a szélsÅ‘ségesek egyre féktelenebbé váltak, a közvélemény átbillent a szélsÅ‘jobboldal felé, s mindezzel számot vetve Teleki, hogy az arisztokrata-dzsentri osztály uralmának folytonossága meg ne törjön, politikájában a szélsÅ‘jobboldal kÃvánalmaihoz igazodott. Alig fejezÅ‘dött be Észak-Erdély visszafoglalása, Szálasit kiengedték a fegyházból,101 majd nem sokkal utána hatályon kÃvül helyezték a 3400-as sz. rendeletet, amely megtiltotta a közhivatalnokoknak, hogy beleártsák magukat a politikába. Ez a rendelet 1938 nyarától 1939. szeptember 29-ig volt érvényben, s a visszavonás napján egyesült egymással a Nyilaskeresztes és a Nemzeti Szocialista Párt.
Teleki le akarta csillapÃtani saját pártja Imrédy vezette
jobbszárnyának morgolódását, ezért 1940. október 8-án közölte, hogy a kormány
tel
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham169.pdf
Az egész kötetet lásd: