A TELEKI-KORSZAK 167
dést tanúsÃtott a politika és a hagyományos pártok, a konzervatÃv, a liberális és a parasztpárti tevékenység iránt, mint hitsorsosaik, akik a Regát-ban éltek. A zsidó értelmiség és középosztály aktÃv elemei vagy a Zsidó Pártot, vagy a Magyar Pártot támogatták
Az erdélyi zsidó nemzeti és politikai tudat erÅ‘sÃtésében az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetségé volt az oroszlánrész. A szövetség 1918. november 20-án jött létre cionista alapon, s megszületését és fennmaradását azoknak a különbözÅ‘ cionista szervezeteknek köszönhette, amelyek lelkesen segÃtették munkáját, ha egymással nem is mindig értettek egyet. Részint a szövetség működésére vezethetÅ‘ vissza, hogy a harmincas években néhány erdélyi zsidót, Ãgy Fischer Tivadart, Fischer Józsefet és Marton ErnÅ‘t beválasztották a román parlamentbe.92
A Goga-Cuza-érában (1937-38) megszaporodtak a zsidóellenes kilengések, és a nácizmus sajátos román változata hódÃtott teret a Vasgárda tevékenysége nyomán. Ilyen körülmények között nem meglepÅ‘, hogy akadtak Zsidók, akik a föld alá kényszerÃtett baloldalhoz kerestek utat. Tekintélyes számú zsidó jutott Erdélyben is arra a belátásra - ez a nácizmus mételyezte légkörben máshol is hasonló volt -, hogy az antiszemita szennyáradat megállÃtására csakis a marxizmusnak van receptje. Ãgy az illegális Kommunista Pártnak mind az országos, mind a helyi vezetésébe szép számmal kerültek zsidók.93 Amikor 1940 júniusában a szovjetek bekebelezték Besszarábiát és Észak-Bukovinát, a zsidók elleni uszÃtás új erÅ‘vel tört fel. Részint ez a magyarázata, hogy az erdélyi zsidóság körében meglehetÅ‘s elégedettség fogadta a második bécsi döntés hÃrét. FÅ‘ként az idÅ‘sebbek örültek, akik még az 1918 elÅ‘tti Magyarországra emlékeztek, és akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy az adott pillanatban milyenek is a tényleges viszonyok Magyarországon, és milyen antiszemita politika hódÃt.
Az erdélyi zsidóság annak a történelmi környezetnek lett az áldozata, amelyben élt. A románok nehezteltek rájuk, mert a magyar kultúrához kötÅ‘dtek, és mert a magyar revÃzióval és irredentizmussal nem szálltak szembe. A magyarok, fÅ‘leg a szélsÅ‘jobboldaliak „renegátoknak" bélyegezték Å‘ket, mondván, hogy a baloldal kiszolgálói. Ãme, az egyik ok, amiért a zsidó nemzeti tudat az erdélyi zsidóságban erÅ‘sebb volt, mint a magyarországiban. Mindenesetre tény, hogy amikor az erdélyi cionista vezetÅ‘k közül többen, Ãgy Marton ErnÅ‘ és Kasztner RezsÅ‘ bekapcsolódott a magyarországi vezetÅ‘ség munkájába, ez élénkÃtÅ‘leg hatott a sokáig illegalitásban dolgozó cionista mozgalomra.94
Az erdélyi zsidóság társadalmi és gazdasági helyzete nem
mutatott különleges vonásokat. Sok volt közülük az üzletember vagy kereskedő,
és viszonylag magas százalékban képviseltették magukat a szabadfoglalkozá-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham167.pdf
Az egész kötetet lásd: