Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A TELEKI-KORSZAK 167

dést tanúsított a politika és a hagyományos pártok, a konzervatív, a liberális és a parasztpárti tevékenység iránt, mint hitsorsosaik, akik a Regát-ban éltek. A zsidó értelmiség és középosztály aktív elemei vagy a Zsidó Pártot, vagy a Magyar Pártot támogatták

Az erdélyi zsidó nemzeti és politikai tudat erősítésében az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetségé volt az oroszlánrész. A szövetség 1918. november 20-án jött létre cionista alapon, s megszületését és fennmaradását azoknak a különböző cionista szervezeteknek köszönhette, amelyek lelkesen segítették munkáját, ha egymással nem is mindig értettek egyet. Részint a szövetség működésére vezethető vissza, hogy a harmincas években néhány erdélyi zsidót, így Fischer Tivadart, Fischer Józsefet és Marton Ernőt beválasztották a román parlamentbe.92

A Goga-Cuza-érában (1937-38) megszaporodtak a zsidóellenes kilengések, és a nácizmus sajátos román változata hódított teret a Vasgárda tevékenysége nyomán. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy akadtak Zsidók, akik a föld alá kényszerített baloldalhoz kerestek utat. Tekintélyes számú zsidó jutott Erdélyben is arra a belátásra - ez a nácizmus mételyezte légkörben máshol is hasonló volt -, hogy az antiszemita szennyáradat megállítására csakis a marxizmusnak van receptje. így az illegális Kommunista Pártnak mind az országos, mind a helyi vezetésébe szép számmal kerültek zsidók.93 Amikor 1940 júniusában a szovjetek bekebelezték Besszarábiát és Észak-Bukovinát, a zsidók elleni uszítás új erővel tört fel. Részint ez a magyarázata, hogy az erdélyi zsidóság körében meglehetős elégedettség fogadta a második bécsi döntés hírét. Főként az idősebbek örültek, akik még az 1918 előtti Magyarországra emlékeztek, és akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy az adott pillanatban milyenek is a tényleges viszonyok Magyarországon, és milyen antiszemita politika hódít.

Az erdélyi zsidóság annak a történelmi környezetnek lett az áldozata, amelyben élt. A románok nehezteltek rájuk, mert a magyar kultúrához kötődtek, és mert a magyar revízióval és irredentizmussal nem szálltak szembe. A magyarok, főleg a szélsőjobboldaliak „renegátoknak" bélyegezték őket, mondván, hogy a baloldal kiszolgálói. íme, az egyik ok, amiért a zsidó nemzeti tudat az erdélyi zsidóságban erősebb volt, mint a magyarországiban. Mindenesetre tény, hogy amikor az erdélyi cionista vezetők közül többen, így Marton Ernő és Kasztner Rezső bekapcsolódott a magyarországi vezetőség munkájába, ez élénkítőleg hatott a sokáig illegalitásban dolgozó cionista mozgalomra.94

Az erdélyi zsidóság társadalmi és gazdasági helyzete nem mutatott különleges vonásokat. Sok volt közülük az üzletember vagy kereskedő, és viszonylag magas százalékban képviseltették magukat a szabadfoglalkozá-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham167.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/