A TELEKI-KORSZAK 161

ségek lakta területeket a két legfőbb követelő bármelyikének, Bulgáriának vagy Oroszországnak.⁷¹

1940 tavaszán diplomáciai puhatolózások kezdődtek, hogy kipuhatolják, mire lehet számítani az egyes hatalmak, elsősorban Anglia és Olaszország részéről.⁷² Március 24-én Molotov ismét felvetette a román kérdést, a Harmadik Birodalom azonban éppen akkor végzett a Nyugat ellen indítandó támadás terveinek kidolgozásával, s nem szerette volna veszélyeztetni az olajmezők sorsát. Rendkívüli terveket dolgozott ki, hogy szükség esetén elébe vágjon az eseményeknek, és elfoglalja ezeket a mezőket. Ehhez viszont Magyarország közreműködése is szükségesnek látszott. Megkeresték a magyar kormányzatot, hogy engedélyezze német csapatok átvonulását az ország területén, sőt az is szóba került, hogy közösen lépjenek föl Románia ellen. Ezt a gondolatot Werth messzemenően támogatta. Ámde az oroszokat józanságuk és gyakorlatiasságuk visz-szatartotta attól, hogy Románia ellen akcióba kezdjenek, s csak akkor változott meg az álláspontjuk, amikor Franciaország kapitulált.

Franciaország 1940. június 23-án írta alá a fegyverszüneti megállapodást, s Molotov még azon a napon tájékoztatta gróf Friedrich Werner von Schulenburg moszkvai német követet, hogy a Szovjetunió igényt tart Besszarábiára és Bukovina egy részére. Három nappal később az oroszok ultimátumot intéztek Romániához, és követelték, hogy a szóban forgó területeket négy napon belül ürítse ki. Franciaország ekkor már a porban hevert, Németország nem vétózta meg a szovjet követeléseket, Románia számára tehát nem maradt más lehetőség, mint hogy eleget tegyen az ultimátumban foglaltaknak. A magyar kormány úgy látta, hogy most jött el a pillanat, amikor előhozakodhat saját követeléseivel Romániával szemben, annál is inkább, miután ezeket a magyar követeléseket orosz részről is jogosultnak minősítették.⁷³

Július 10-én Münchenben Teleki és Csáky Hitler elé terjesztették az Erdélyre vonatkozó magyar igényt. Némi csalódottsággal kellett tudomásul venniük azt a közlést, hogy ha Magyarország megtámadja Romániát, akkor nem számíthat segítségre se Németországtól, se Olaszországtól.⁷⁴ Horthy előzőleg már érintkezésbe lépett Hitlerrel, és próbálta rávenni, hogy egyezzen bele az Erdélyt illető magyar tervekbe. Ismételten emlékeztette a Führert, hogy amikor Németország vereséget szenvedett az első világháborúban, az egész világ cserben hagyta és egyedül Magyarország állt mellé mint barát és szövetséges. Arra hivatkozott, hogy Európában egyedül Erdély képez természetes erődöt, és mivel a német-orosz ellenségeskedés előbb-utóbb elkerülhetetlenül kirobban, német érdek is, hogy Erdély megbízható barát birtokába kerüljön. A románok - miként megfogalmazta - „morálisan el vannak rothadva", és az a tulajdonságuk,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham161.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/