160 Á" TELEKI-KORSZAK
a magyar nemzet „hálás és tökéletesen megbízható", és „tudatában vagyunk annak, mivel tartozunk Önnek és a német nemzetnek"67.
Útban a második bécsi döntés felé: Észak-Erdély visszacsatolása
Amikor a területi kérdés Csehszlovákiával rendeződött, a magyarországi vezetés figyelmének homlokterébe Erdély került, s ezt Romániával kellett elintézni. Alig írták alá a Hitler-Sztálin-paktumot, az Erdély-kérdés forrpontig hevült. A szovjetek részt kaptak Lengyelország területéből, s ezzel nemcsak az a veszély hárult el, hogy Románia esetleg Lengyelország oldalán belép a háborúba, de volt egy olyan következménye is, hogy átmenetileg ugyan, de érzékelhetően javult a szovjet-magyar viszony.68 A paktum megkötését követő egy esztendő folyamán magyar részről úgy látták, hogy az erdélyi kérdés megoldásának az esélyeit megnövelte az a körülmény, miszerint a szovjetek bejelentették igényüket Besszarábiára, amelyre Románia Erdélyhez hasonlóan az első világháború után tette rá a kezét. A német—szovjet határ- és barátsági szerződéshez csatolt titkos záradék értelmében a Szovjetunió szabad kezet kapott Észtország, Lettország és Litvánia vonatkozásában, továbbá Finnország, Lengyelország és Románia bizonyos része tekintetében. Amikor Lengyelország már-már elesett, megindult ellene a Szovjetunió is, viszont Romániával szemben támasztott igényét mindaddig nem akarta forszírozni, amíg bizonytalan volt, miként reagál a Nyugat és főleg Franciaország. 1939. november elején a szovjet sajtó mégis foglalkozni kezdett a besszarábiai kérdéssel, igaz, hogy meglehetősen tompított hangon. A magyarok azonnal felfogták a jelet, és gyorsan kidolgozták terveiket, hogy szinkronban a szovjetekkel ők is előálljanak követeléseikkel Romániával szemben.69 December 12-én a magyar vezérkar nyütan németbarát főnöke, Werth Henrik memorandumot készített, s ebben leszögezte, hogy a Románia elleni orosz támadás esetén Magyarország nem maradna téden, azonnal támadna, hogy visszafoglalja „egész Erdélyt"70.
A magyar kormány számot vetett bizonyos körülményekkel,
így azzal, hogy a Nyugat és kivált Anglia netán fellép majd román szövetségese
érdekében, továbbá azzal is, hogy az adott pillanatban Németországnak nem
érdeke a béke felborulása Délkelet-Európában már csak azért sem,« hogy a román
olajszállításokban ne legyen fennakadás. Mindezeket figyelembe véve határozták
meg az esetleges beavatkozás feltételeit. A kormányzati előterjesztés
értelmében Magyarország akkor mozdul, ha a románokgyilkolni kezdenék a kisebbségeket,
ha bolsevik jellegű forradalom törne ki, vagy ha harci cselekmények nélkül
önként átengednének kisebb
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham160.pdf
Az egész kötetet lásd: