16 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA
teljes egészében. Idetartoztak a magyar arisztokrácia s a hagyományos uralkodó elit fő képviselői, így a földrajztudós Teleki Pál gróf, a Habsburg-barát legitimisták vezére, Sigray Antal gróf, Apponyi Albert gróf, Pallavicini György gróf, Andrássy Gyula gróf vagy a klerikális Zichy Nándor gróf. A maroknyi katonatisztet, akik először csapódtak e szélsőséges konzervatívokhoz, Gömbös Gyula vezette, ez a színes politikus- és katonafigura, akinek a pályafutása jórészt egybeesik a magyarországi fasiszta mozgalom történetével. A bécsi csoport égisze alatt jött létre 1919 . április 12-én a magyar ellenforradalom vezérkaraként az Antibolsevista Comité, az ABC.40
A szegedi csoport magvát az az ellenforradalmi kormány alkotta, amely május 5-én alakult meg a román kézre került Aradon Károlyi Gyula grófnak, Arad vármegye korábbi főispánjának, Károlyi Mihály gróf unokaöccsének és politikai ellenfelének a vezetésével. Nagyszámú elégedetlen, a háborúba belefásult katonatiszt is csatlakozott a csoporthoz, akárcsak az utódállamokhoz került országrészekből érkező közhivatalnokok, továbbá deklasszálódott dzsentrik. Megalakították az Antibolsevista Comité végrehajtó szervét, benne például Zadravetz István püspökkel, tábori főlelkésszel, elvakult ellenforradalmi agitátorral. A bécsi csoport bőkezű támogatását élvező41 ellenforradalmi kormány május 29-én Szegedre költözött át. Nem sokkal ezután Károlyi az Antibolsevista Comité bevonásával újraalakította kormányát. Teleki Pál gróf lett a külügyminisztere, míg Horthy Miklós altengernagyot, a Habsburg-flotta utolsó főparancsnokát, aki június 6-áh érkezett Szegedre, hadügyminiszterévé nevezte ki. Gömbös, akitől Horthy miniszteri kinevezésének ötlete származott, a minisztérium államtitkára lett.
Mivel semmi jelentősebb engedményt nem lehetett kicsikarni a Szegedet ellenőrző franciáktól, akiket - a britektől eltérően - meglehetősen taszított sok magyar vezető antiszemitizmusa és németbarátsága, az ellenforradalmi kormány július 12-én újjáalakult. A francia követelések hatására új, többpárti kormány jött létre Ábrahám Dezső vezetésével, és ebből Gömbös kimaradt. A pártfogójának mellőzését tüntetően zokon vevő Horthy nem vállalta a hadügyminiszterséget, viszont elfogadta, hogy ő legyen az új ellenforradalmi „nemzeti hadsereg" főparancsnoka.
A nagyszámú, ekkoriban alakult társadalmi szervezethez,
hazafias egyesülethez hasonlóan a nemzeti hadsereg is javarészt elégedetlenkedő
elemekből került ki, akik a szegedi ellenforradalmi vezetők körül
csoportosultak: kárvallott tisztekből, akik a háborús vereség vagy Kun Béla
tisztogatásai nyomán elvesztették beosztásukat; fix fizetésű közép- és alsó
középosztálybeliekből, akiket súlyosan érintett a rohamosan fokozódó infláció;
valamint közhivatalnokokból, ingatlantulajdonosokból, akik el
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham16.pdf
Az egész kötetet lásd: