A TELEKI-KORSZAK 157
menti csoportot alakÃtottak.55 A Volksbundban a német volt a hivatalos nyelv, és átvették a nácik minden külsÅ‘ségét, beleértve még a köszöntési módot is, teljes egészében kivonták magukat a magyar hatóságok felügyelete alól. Himmler ellenÅ‘rizte és irányÃtotta Å‘ket, állam voltak az államban.56 Amikor megkezdÅ‘dött a háború a Szovjetunió ellen, sok volks-bundista önként beállt a Waffen-SS-be.57
Az 1939. évi választások
Május 5-én kihirdették a második zsidótörvényt, s az elÅ‘zÅ‘ napon Teleki feloszlatta az országgyűlést és kiÃrta az új választásokat az új választójogi törvény alapján, mely korlátozta a szavazásra jogosultak körét, de a választás titkosságát kimondta. Május 28-29-én volt a választás, amely a centrista mérsékelt és baloldali erÅ‘k szempontjából katasztrofális eredményeket hozott. Annak ellenére, hogy a kormány kb. három hétre korlátozta a választási hadjárat idÅ‘tartamát, és mielÅ‘tt az megkezdÅ‘dött volna, három hónapra felfüggesztette a Nyilaskeresztes Párt lapjának, a Magyarságnak. a megjelentetését, a jobboldali pártok mégis látványos sikert könyvelhettek el.58 Az ellenzéki kisgazdák és szociáldemokraták megtizedelÅ‘dtek, és ami még ennél is súlyosabban nyomott a latban, a kormányzó párt Imrédy vezette jobbszárnya, nevezetesen a Magyar Élet Pártja megnövelte a súlyát, s akkora befolyásra tett szert, mint még soha ad-dig 59
Az országgyűlésben megújult lendülettel folyt az antiszemita uszÃtás, a szélsÅ‘jobboldal képviselÅ‘i szinte egymással versengve interpelláltak, megkérdÅ‘jelezvén a kormánynak a zsidókérdésben követett politikája helyességét. Az elsÅ‘ interpellációt Hubay Kálmán nyújtotta be. Nem egyszerűen csak azt vetette Teleki szemére, hogy „nem Å‘szinte" a németekhez, de egyenesen azt vágta a fejéhez, hogy „a miniszterelnök úr sem tudott kiszabadulni a nemzetközi zsidóságnak a szuggesztiója alól"60.
A jobboldali sajtó
Az országgyűlésbeli hangulatkeltést antiszemita uszÃtás
kÃsérte a sajtóban, s ez az uszÃtás egyre féktelenebb lett. A németek
nyomásának engedve, a Teleki-kormány szabad utat engedett a szélsőjobboldali
sajtónak, amelyre bőven hullott az áldás bőkezű anyagi támogatás formájában a
Harmadik Birodalomtól, és az Ãgy megtámogatott lapok felsÅ‘fokon dicsÅ‘Ãtették
Németországot és minden tettét. Mi több, arra biztatták, azt követelték a
kormánysajtótól is, hogy nemzetközileg is álljon oda a nácik mellé.61
A hivatalos lapok némileg tompÃtott hangon Ãrtak a nyugati szövetségesek ellen,
és visszafogottabban a lengyel-német viszonyról, de a
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham157.pdf
Az egész kötetet lásd: