Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A TELEKI-KORSZAK 141

mérni, milyen magasra korbácsolják honfitársaiban a rablóösztönöket a zsidótörvények. A fasizmus valódi veszélyét sem tudta belátni emiatt.9

A Teleki-kormány politikai és katonai intézkedései nyomán a zsidó közösségben demográfiai és strukturális átrendeződés ment végbe, és a zsidóság egész sor új társadalmi és gazdasági problémával szembesült. A magyarországi zsidó közösség történetét ebben az időszakban sok körülmény befolyásolta, de mind közül valószínűleg Kárpátalja visszacsatolása, á második zsidótörvény és Észak-Erdély visszatérése az anyaországba bizonyult a leginkább meghatározónak.

Kárpátalja visszacsatolása

1939. február 16-án a köztudottan angolbarát Teleki Váltotta föl a nyíltan németbarát Imrédyt, de sok politikai megfigyelő várakozásai ellenére ez a személycsere nem hozott számottevő változást sem belpolitikai-lag, sem pedig az ország külpolitikájában. Az új kormány10 és programja alapjában nem sokban különbözött az Imrédyétől. Ugyanez állt Teleki zsidópoHtikájára is. Miniszterelnökségének első hetei azzal teltek el, hogy az Imrédy által beterjesztett második zsidótörvényt a parlamenttel elfogadtassa.

A külpolitikában Magyarország nemzeti érdekeit kívánta előmozdítani, ami elsősorban abból állt, hogy Trianon revíziójára törekedett, és egyszerre akart engedékeny lenni Németország iránt és nem kelteni bizalmatlanságot a Nyugatban. Realista lévén, jól látta a németek közép-keleteurópai hatalmának növekedését, befolyásuk erősödését, de tisztában volt azzal is, hogy a csehszlovák állam küszöbönálló felszámolásában Magyarország részvételére szükség van. Egyidejűleg azonban annak is jelentőséget tulajdonított, hogy biztosítsa a Nyugatot: Magyarország „kényszerűségből" működik együtt Németországgal, viszont mindenképpen megóvja nemzeti függetlenségét és szuverenitását.11

Az 1938. november 2-i bécsi döntéssel Magyarország visszakapta a Felvidék egy részét, Dél-Szlovákia és a Kárpátalja nyugati felén a magyarlakta területeket. Ezt követően a magyar diplomácia napirendre tűzte egész Kárpátalja visszaszerzésének kérdését.12 Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény a Szudéta-vidéket a Harmadik Birodalomhoz csatolta, Kárpátalja pedig a rövid életű Csehszlovák Szövetségi Köztársaságon belül autonómiát kapott. Szinte azonnal megindult a rutén-ukrán nacionalisták szervezkedése, amelyet főtisztelendő Augustin Volo-sin, a tartományi kormány feje bátorított13 és a Harmadik Birodalom támogatott. A szervezkedésnek új lendületet adott az ukrán nemzeti gár-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham141.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/