HARMADIK FÜGGELÉK 1349

május 18.: Márton Áron püspök a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott szentbeszédében elítéli a zsidóellenes intézkedéseket.

május 22.: Szász Lajos iparügyi miniszter félrevezető nyilatkozatot ad a kormány zsidókra vonatkozó terveiről. Eichmann közli Kasztnerral, hogy beleegyezik 600 palesztinai bevándorlási iratokkal rendelkező személy kivándorlásába.

május 25.: A belügyminisztériumban tanácskozást tartanak Észak-Magyarország, a II. és VII. csendőrkerületekhez tartozó területek zsidót-lanításáról.

május 25-26.: A német külügyminisztérium belföld (Inland) II. osztályának egyik vezetője, Eberhard von Thadden Budapestre érkezik, hogy értékelje a végső megoldás programjában közreműködő német erők tevékenységét.

június 6.: Sztójay a német főhadiszálláson találkozik Hitlerrel.

június 7.: Kárpátalján, Északkelet-Magyarországon és Észak-Erdélyben befejeződnek a deportálások. Brandot a britek a szíriai Aleppóban letartóztatják.

június 10.: Az Eichmann-nal kötött megállapodás alapján a kolozsvári gettóból 388 zsidót Budapestre hoznak, hogy csatlakozhassanak a Kasztner-csoporthoz.

június 11.: Carl I. Danielsson budapesti svéd követ felajánlja, hogy 300-400 magyar zsidó kivándorolhat Svédországba.

június 16.: Befejeződik a zsidók deportálása a H. és VH. csendőrkerületekhez tartozó észak-magyarországi területeken. A budapesti zsidók megkezdik a kijelölt csillagos házakba való átköltözésüket.

június 19.: Krausz Miklós Svájcba küldi az auschwitzi jegyzőkönyv rövidített változatát és a magyar zsidóság sorsáról szóló beszámolóját.

június 21.: A minisztertanács jelentést hallgat meg Jungerth-Arnóthy Mihály helyettes külügyminisztertől a magyarországi zsidóellenes intézkedések kihatásairól. Baky és Endre beszámol a minisztertanácsnak a deportálásokról.

június 22.: A Központi Zsidó Tanács kérvényt ad be Sztójaynak a magyar zsidóság ügyében.

június 24.: Jungerth-Arnóthy folytatja beszámolóját a zsidóellenes intézkedések következményeiről. Endre beszámolójában elemzi a zsidóellenes intézkedések jellemzőit.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1349.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/