MAGYARORSZÁGI REAGALASOK A HOLOCAUSTRA 13i 7
Demokrata Fórumban. Csak azután zárták ki őket (1993 júniusában), hogy kiviláglott, kárt okoznak a pártnak és talán még az ország nemzetközi jó hírének is. Csurkára vonatkozó részleteket közöl Karsai László: „A Shoah a magyar sajtóban, 1989-1991", in: Kovács M. Mária-Yitzhak M. Kashti-Erős Ferenc (szerk.): -Zsidóság - identitás -történelem. T-Twins, Bp., 1992. 63-66/o., valamint uő: „Turultojás." Hiány, 1992. november, 3 -6. o.
39. Az MDF nyolcvanas évek végi megszerveződéséig Antall József a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Véletlen egybeesés folytán kevéssel azelőtt ismerte el a Yad Vashem Igaz Keresztényként édesapját, id. Antall Józsefet, hogy miniszterelnökké nevezték volna ki. Az idősebb Antall a belügyminisztérium egyik vezető tisztviselőjeként a háborús években több ezer lengyelt, köztük zsidókat mentett meg azzal, hogy menedéket adott nekik Magyarországon. Antall József miniszterelnök 61 éves korában, lymphoma következtében halt meg 1993. december 13-án. Utódja néhány nappal később Boross Péter belügyminiszter lett.
40. A kampány elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége ellen irányult, amelynek vezetőségében viszonylag számos urbánus, nyugati orientációjú, liberális zsidó értelmiségi foglalt helyet.
41. A posztkommunista korszak zsidóellenes megnyilvánulásai, és sokak afölötti aggodalma, hogy a kormány keveset tesz ezek ellen, megfogalmazódtak például dr. Losonczy Andrásnak, a MIOK korábbi elnökének, a zsidó kórház korábbi igazgatójának a cikkében: Menóra, 1990. november 9. Nagyjából ezzel egy időben Antall miniszterelnök arra is felhasználta egyesült államokbeli utazását, hogy lekicsinyelje az antiszemitizmus veszélyét, és biztosítsa hallgatóságát, kormányának eltökélt szándéka a vele szemben folytatott harc. Jewish Week, 1990. november 9.
42. Lásd például V. Domokos György „A kisebbség és a zsarnokság" c. cikkét a Népszabadság 1990. április 29-i számában. Vitatható cikke ellenére V. Domokos lett 1993 novemberében a Nemzeti Propaganda Hivatal feje.
43. A felsorolt zsidó írók és költők, a magyar nyelv mesterei, kimagasló művészek és irodalmárok. Csoőri ellentmondásos írása a Hitel 1990. szeptember 5-i számában jelent meg.
44. Lásd a második fejezetet.
45. A szövetség több tagja, köztük Mészöly Miklós társelnök is, tiltakozásképpen kilépett vagy lemondott tisztségéről.
46. Lásd különösen Kertész Ákos és Csoóri levélváltását a Magyar Nemzet 1990. szeptember 29-i és október 6-i számában. Lásd továbbá Komoróczy Géza professzor Szabad Györgynek, az országgyűlés elnökének címzett nyílt levelét az Új Elet 1990. november 1-jei számában. A vita fogékony elemzése: István Deák: „The Danger of Antisemitism in Hungary." In: The Danger of Antisemitism in Central and Eastern Eu-rope in the Wake ofl989-1990. Szerk.: Yehuda Bauer. A jeruzsálemi Héber Egyetem Nemzetközi Vidal Sasson Antiszemitizmus Kutatóközpontja, Jeruzsálem, 1991. 53-61.o. Lásd továbbá Karsai László, „A Shoah a magyar sajtóban", i. m., 72-77. o.
47. Az Európában másutt tevékenykedő
Holocaust-tagadókhoz hasonlóan a szélsőjobboldali magyar sajtó is
szégyentelenül eltorzítja a történelmi tényanyagot. A posztkommunista
Magyarország egyik legádázabb antiszemita lapja, a Hunnia például azt
írta, hogy a második világháború 60 millió áldozata közül csupán másfél millió
volt zsidó. Közülük 1,2 milliót a szovjetek pusztítottak el, és csak 300 000-et
a németek... A magyarországi Holocaustra vonatkozó statisztikai adatok
eltorzításának másik trükkje az, hogy kizárólag az 1938 előtti, illetve 1945
utáni, trianoni Magyarország adataira szorítkoznak, s így faragnak le mintegy
350 000-et a 600 000 tényleges áldó-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1317.pdf
Az egész kötetet lásd: