1314 MAGYARORSZÁGI REAGÁLÁSOK A HOLOCAUSTRA

Lásd például Kőrösy Ferenc: „Válasz Bibó István: A zsidókérdés Magyarországon 1944 után c. tanulmányára." Huszadik Század, 36. (1948. december) 6.454-456. o.; Molnár Sebestyén: „Észrevételek Bibó István tanulmányához." Üo., 37. (1949. február-március) 1.40-47. ©. Miközben Kőrösy elismerte, hogy a háború után a zsidókat bűnbakokként kezelték, Molnár fel akarta menteni a magyarságot a zsidók ellen elkövetett bűnök miatti kollektív felelősség alól. A vita további cikkeit felsorolja Braham, Bibliography, 426- 428. o.

Bibó tevékeny szerepet játszott az 1956-os magyar forradalomban, bekerült Nagy Imre kormányába is. A forradalom leverése után őt és Göncz Árpádot, aki később a posztkommunista Magyarország első köztársasági elnöke lett, 1957-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

11. Shlomo Avineri: „The Return to History and Its Consequences for the Jewish Communities in Eastern Europe." In: Yehuda Bauer (szerk.): The Danger of Antise-mitism in Central and Eastern Europe in the Wakeof 1989-1990. The Hebrew Univer-sity, Jerusalem, 1991. 98. o. Lásd továbbá Karsai László magvas dolgozatát e kérdésről: „Magyarország a Holocaust után", Világosság, 1992/1. 54-61. o.

12. A budapesti Országos Rabbiképző Intézeten kívül ilyen intézmény sehol másutt nem működött a szovjet tömbben.

13. Nagyobb büntetőtábor működött az Egertől nyugatra fekvő Recsken.

14. Az 1952-53-ban letartóztatottak között volt Stöckler Lajos, a nácik által létrehozott Központi Zsidó Tanács korábbi vezetője és a magyarországi zsidó közösség háború után megválasztott elnöke, dr. Benedek László, a zsidó kórház igazgatója. Ismerteti az epizódot Ember Mária Magyar Nemzet-béli cikksorozata (1990. május 26., június 11július 13., július 21 „ július 28. és augusztus 10.).

15. Az AJDC, vagy közismert nevén a Joint budapesti irodáját 1953^ban bezárták. Noha az amerikai segélyszervezet továbbra is megtett mindent, hogy támogassa a magyarországi zsidó közösséget, csak a kommunisták hatalomból való kiszorítása, 1989-90 után nyithatta meg újra irodáját.

. 16. Magyarországon ekkor 80-100 000 zsidó élt, ami a Szovjetunión kívül a kommunista tömb legnagyobb zsidó közösségének számított.

17. Legértékesebb ezek közül a Vádirat a nácizmus ellen c. dokumentumgyűjtemény-sorozat első két kötete, amelyet Benoschofsky Ilona és Karsai Elek szerkesztett, és 1958-ban, illetve 1960-ban jelent meg. Karsai szerkesztésében 1967-ben a harmadik kötet is megjelent.

A munkaszolgálat történetét és a munkaszolgálatosok tragédiáját Karsai két kötetben dokumentálta: „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Bp., 1962.

Tudományos értékük ellenére csak kicsiny példányszámban jelentek meg, és nem kerültek könyvárusi forgalomba. A készlet java sokáig állítólag a budapesti Rabbiképző alagsorában hevert, majd tönkre is ment.

18. A magyamnzági fasizmw zsidéüldözésénekbib 1945-1958. Szerk.: Geyer Arthúr. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Bp., 1958.

19. A sztálinizmus utáni korszak első fontosabb, Holocausttal kapcsolatos irodalmi műve Keszi Imre Elysiunm volt (Szépirodalmi, Bp., 1959), amelyet Fekete Gyula regénye, Az orvos halála követett (Szépirodalmi, Bp., 1963). Az antológiák közül különösen említésre érdemes Székely Magda Kőtáblája (Magvető, Bp., 1962), illetve Tóth Judit Tűzfalaiba (Szépirodalmi, Bp., 1963).

20. A PFSZ budapesti irodája hivatalos diplomáciai státust kapott Jasszer Arafat 1982. februári magyarországi látogatása során.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1314.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/