A VÉG KEZDETE 131
nemcsak saját személye szempontjából bizonyult végzetesnek- hiszen kivégezték, amiért a tengelyt, kiszolgálta -, de mindenekelőtt a magyarországi zsidóság számára volt az.
Imrédy diktatórikus törekvéseire és a nácizmusra való kacsingatására 1938. szeptember 4-én derült fény kaposvári beszédében, amelyben új programot hirdetett meg Magyarországnak. A beszéddel kétségtelenül az volt az egyik szándéka, hogy ellensúlyozza azt a benyomást, amelyet a londoni Daily Telegraphnak két nappal korábban adott interjújával keltett,36 s tulajdonképpen olyan elképzeléseket körvonalazott, amelyekből már a szélsőjobboldal későbbi konkrét követelései rajzolódtak ki.37 Kaposvári beszédében amolyan előfasiszta programot adott. De feltűnést keltett, hogy új zsidóellenes tervezetekről nem tett említést, s közölte, hogy az addig tető alá hozott zsidótörvény pontosan elegendő. Ezek az új tervek azonban mégis megszülettek, s két hónappal később, a Felvidék visszacsatolását követően kerültek nyilvánosságra.
Imrédy szélsőjobboldali eszméi nagy hatással voltak például Jaross Andorra, a csehszlovákiai Egységes Magyar Párt egykori titkárára, s az egész, 26 tagú felvidéki képviselőcsoportra.38 Általánosságban körülbelül ugyanolyan politikai nézeteket vallott, mint Imrédy, de más volt az egyénisége. Faragatlan volt, erőszakos, olykor egyenesen durva. Nem vezérelték emelkedett eszmék, ordított róla a műveletlenség, viszont annál meg-vásárolhatóbb és antiszemitább volt.39 Pontosan ezekkel a tulajdonságaival lopta be magát a németek szívébe, amikor 1944 márciusában megszállták Magyarországot. A németek által hatalomra segített Sztójay-kor-mányban ő kapta meg a belügyminiszteri tárcát (lásd a 13. fejezetet).
O volt Imrédy rossz szelleme, ő ültette bele a
miniszterelnök fülébe a bolhát, hogy a törvényhozási folyamat „kínosan
lassú", és hogy a kabinet összetétele sem olyan, amilyennek lennie
kellene. Mindössze pár nappal a Felvidék visszacsatolása után Imrédy a nemzeti
lelkesültség hullámain ringatózott, amit a revízió első kézzelfogható eredménye
csiholt, s váratlanul benyújtotta lemondását a kormányzónak, abban a biztos
tudatban, hogy megint csak ő kap megbízást a kormány átalakítására, s az új
kabinetet saját szája íze szerint állíthatja majd össze. Várakozásaiban nem is
csalatkozott, és november 15-én meg is alakította új kormányát. Kihagyta belőle
valamennyi számba jöhető politikai vetélytársát, nagyobb hatáskört adott a
németbarát minisztereknek, Kunder Antalnak és a Felvidék ügyeivel megbízott
miniszternek, vagyis Jarossnak. A változtatásoknak nyilvánvalóan az volt a
céljuk, hogy a szélsőjobboldal pozícióit erősítsék,40 s ugyanezt
szolgálták mindazok a személycserék, amelyeket az államigazgatásban és a
hadseregben hajtottak végre. Az egyik legbaljósabb valamennyi közül az volt,
hogy 1938 október elején Keresztes-Fischer
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham131.pdf
Az egész kötetet lásd: