MAGYARORSZÁGI REAGÁLÁS« >K A HOLOCAUSTRA 1305

ság, illetve a kommunistaellenes magyar keresztények egészen másként, szinte szöges ellentétben vélekednek a náci vereség katonai és politikai következményei felől. Míg minden egyes életben maradt zsidó - és persze a náciellenes magyarság - számára a Vörös Hadsereg felszabadulást hozott a nácizmus hosszan tartó lidércnyomása alól, sok magyar nemzetének megszállóját és elnyomóját látta a szovjet hadseregben.

Ravaszul kiaknázták kommunizmus és zsidóság állítólagos összefonódását és a zsidó értelmiségre jellemző nyugati-liberális orientációt az 1990. évi választások során. A több mint negyven év óta első ízben megrendezett szabad választás kampányidőszakában a Magyar Demokrata Fórumot, az új politikai rendszer jobbközép pártját támogató közi^^ft írók sikerrel aknázták ki ezeket a vélekedéseket, amelyek különösen a kisvárosokban és a falvakban voltak elfogadottak. Egyrészt célozgattak bizonyos „idegen" elemekre, akik kezükben tartják a tömegtájékoztatás eszközeit, és aránytalanul nagy a szerepük a főváros tudományos és szellemi életében - nyilvánvaló utalás volt ez a zsidókra másrészt pedig beleszőtték e célozgatásokat eszmefuttatásaikba, amelyek a posztkommunista társadalmat sanyargató politikai és gazdasági nyavalyákról szóltak.³⁸ Bár a párt vezetői, köztük Antall József³⁹, elhatárolták magukat e nézetektől, és jogosan utasították vissza, hogy antiszemiták lennének, mégiscsak javukra vált a választási kampány, mert végül is megszerezték a szavazatok többségét, és megalakíthatták Magyarország első demokratikus, koalíciós kormányát.⁴⁰

Az Antall-kormány 1990. májusi beiktatására következő hónapokban az antiszemita megnyilvánulások szaporodni és súlyosbodni kezdtek, miután az új kormányzat piacgazdasági intézkedései kizökkentették addigi menetéből a társadalmat és a gazdaságot. Akárcsak más posztkommunista kelet-európai országokban, Magyarországon is az történt, hogy a munkanélküliség, az infláció és az általános elszegényesedés kárvallottjainak haragját a zsidók ellen irányították. A bűnbakképzés mechanizmusába ravaszul belenyúlva, az antiszemiták az ország minden pillanatnyi és múltbeli viszontagságát, különösen a kommunista korszakkal összefüggőket, a zsidók nyakába varrták. Szemben a szocialista uralom utolsó éveivel, amikor az antiszemitizmus labdarúgó-mérkőzéseken folyó ordítozásban merült ki, a legutóbbi incidensek fenyegetőbbek: temetőket és zsinagógákat gyaláztak meg, náci stílusú röpcédulákat osztogattak, mocskoiódó leveleket küldözgettek, és zsidóellenes uszítás indult az újonnan indított szélsőjobboldali sajtóorgánumokban a két háború közti korszaka emlékeztető hangon.⁴¹ A kormány azzal indokolta, hogy nem hoz hatékony ellenintézkedéseket a zsenge demokratikus rendszer yédelm^^, noha

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1305.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/