MAGYARORSZÁGI REAGÁLÁS« >K A HOLOCAUSTRA 1303
deklődés a zsidókérdés iránt is, amelyről évtizedekig nem volt illendő beszélni. A magyar társadalom politikai és társadalmi-gazdasági problémái, és ezen belül a zsidó közösség gondjai komolyan aggasztani kezdték mind a zsidó, mind a keresztény értelmiségieket. Zsidó másként gondolkodók egy csoportja kérdőre vonta a zsidó vezetők állítólagos szolgalelkűségét s azt, hogy vakon igazodtak a kommunista rezsim bel- és külpolitikai irányvonalához. Különösen heves támadások érték a közösség sajtóorgánumát, az Új Életet, amiért rendre a hivatalos álláspontot hirdette Izrael és a Holocaust ügyében.30
Az effajta viták nyugtalanították a magas állású keresztényeket, mert tartani lehetett attól, hogy kárára lesznek az országról külföldön kialakult képnek. A zsidókérdésről folyó eszmecserék legtöbbször összefonódtak a Holocaust témáival, meg az állítólag egalitárius kommunista társadalomban felbukkanó antiszemitizmus nyílt Vagy rejtett megnyilvánulásainak megvitatásával. Mindez Magyarországon és külföldön tartott konferenciák egész sorában kristályosodott ki, élismert magyar kutatók tolmácsolásában. A később megjelentetett tanulmányok a kérdéskörről írott legkorszerűbb és legteljesebben dokumentált munkák közé tartoznak.31 Kiegészültek azokkal az esszékötetekkel", amelyeket közismert szakemberek állítottak össze a magyarországi zsidókérdés különféle témáiról.3? Mutatta a judaizmus és a zsidó múlt iránt felújult érdeklődést az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben judaisztikai kutatócsoportot hozott létre.33 "
Tovább nőtt az érdeklődés a Holocaust és a náci korszák politikatörténete iránt a nyolcvanas évek második felében, kivált a zsidóság körében. Ébren tartásában közrejátszottak új, nyugati stílusú televíziós dokumentumfilmek,34 akárcsak azok a nyomtatásban megjelent interjúk, amelyek a korszak német és magyar szereplőivel készültek.35 Mérföldkövet jelentett a nyolcvanas évek végén néhány, eredetilég Nyugaton megjelent, a Holocausttal foglalkozó nitüíkának a magyar nyelven való megjelentetése.36 ' - ■ ■ :- ;/ :
A posztkommunista korszak
Magyarország élen járt azoknak a politikai és
társadalmi-gazdasági reformoknak a keresztülvitelében, amelyek 1989-9p-ben a
szpvjet tömb felbomlásához vezettek. A rövid idő alatt bevezetett, drámai
liberalizációs és demokratizációs változások alapokig hatóan átalakították az
országot; többpártrendszerű, parlamentáris rendszer jött létre. E változások
két, egymással ellentétes irányú következménnyel is jártak az országban maradt
60 000-70 000 zsidó státusára, illetve megítélésükre nézve. Örven
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1303.pdf
Az egész kötetet lásd: