1302 MAGYARORSZÁGI REAGÁLÁSOK A HOLOCAUSTRA

megvitatásának. Á német megszállás, a tengely által vívott háborúban való magyar részvétel és a zsidóság tragédiája egyre őszintébben volt tárgyalható, bár a hivatalos történettudományi munkák és az iskolai tankönyvek továbbra is lekicsinyelték a Holocaustot, vagy általánosságokban beszéltek róla.²¹ Szemben a háború utáni néhány év memoárjaival, a magyar politikusok és katonatisztek személyes visszaemlékezései immár tárgyilagosabban szóltak hazájuk háború alatti szerepéről és viselt dolgairól.²²

A hetvenes évek szépirodalma többnyire abban a keretben tárgyalta a Holocaustot, hogy Magyarország tragikus módon belesodródott a második világháborúba. A korábbi művekhez hasonlóan ennek a korszaknak az irodalma is a Holocaust egykori gyermek túlélőitől szártnazott, és önéletrajzi ihletéssel, regényesítve elevenítette fel a gettók és a koncentrációs táborok életét.²³

A zsidókérdés konok fennmaradása és az antiszemitizmus mind nyíltabb megnyilvánulásai több keresztény értelmiségit is szólásra bírtak. Kiemelkedett közülük Száraz György, a közismert újságíró és irodalomkritikus; az ő érzékeny történelmi megfigyelései, és az, hogy köntörfalazás nélkül összekapcsolta az antiszemitizmust a Holocausttal, egy szinten mozogtak azokkal a gondolatokkal, amelyeket majdnem egy emberöltővel korábban Bibó István adott közre.²⁴ A keresztény egyházfők, különösen Serédi bíboros és Ravasz püspök háború alatti állásfoglalásait és reagálásait kemény kritikával illették keresztény szerzők, köztük az egyház tagjai is.²⁵ E dokumentumokkal is ellátott eszmefuttatások - más, Holocaust tárgyú cikkekhez hasonlóan - olyan befolyásos folyóiratokban jelentek meg, mint a Kritika, a Kortárs vagy az Actio Catholica lapja, a Vigília.

A Holocaustról, a magyar zsidóság tragédiájáról azonban továbbra is elsősorban a zsidó írók szóltak. A hetvenes évek második s a nyolcvanas évek első felében viszonylag nagyszámú regényesített és félig-meddig do-kumentáris írás tekintett vissza a gettók és a koncentrációs táborok világára.²⁶ Ugyanez idő tájt cikkek és tanulmányok egész sokasága látott napvilágot a fővárosi és a vidéki folyóiratokban a Holocaust számos aspektusáról, így például a zsidó ellenállásról is.²⁷ A nyolcvanas évek elejére a Holocausttal összefüggő irodalmi és történettudományi termés már átfogó irodalmi és tudományos mustrákba kívánkozott.²⁸ Ezekkel majdnem egy időben több film is elkészült a Holocausttal kapcsolatos témákról, művészileg érzékeny, bár kissé népszerűsítő feldolgozásban.²⁹

A Holocaust irodalmi, művészi és tudományos feldolgozása a hetvenes években élen járt Magyarországon a szovjet tömb többi országához képest. A nyolcvanas évek további fejlődést hoztak. Közben nőtt az ér

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1302.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/