oj ' ao
Az első békeévek
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ utáni néhány évben több tényező is befolyásolta a Holocaustra vonatkozó magyarországi reakciókat. A következő főbb tényezőkre gondolhatunk: a háborús bűnösök bírósági tárgyalásain elhangzott tényfeltárásokra, a túlélők és a náciellenes magyarok beszámolóira, az antiszemitizmus újraéledésére, a felelősségről folytatott vitákra és a szovjet megszállás egymással ellentétes értékeléseire.
A magyar zsidóság és ezen belül az egyes magyarországi zsidó közösségek 1938-45 között bekövetkezett tragédiájára fény derült a nürnbergi perekben, illetve a háborús bűnösök ellen Magyarországon és az utódállamokban (Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában) 1945-48 között lefolytatott, nagyszámú bírósági tárgyaláson (lásd a 32. fejezetet). Főként e tárgyalások jóvoltából értesülhettek a magyar tömegek a végleges megoldás részleteiről, illetve a quisüng-kormányok részvételéről ennek végrehajtásában. A perek feltárták a Sztójay- és a Szálasi-kormány felelősségét, a helyi, a járási és a megyei közigazgatás részvételét, illetve azt, hogy milyen készségesen segítette a magyar közhivatalnoki kar, a rendőrség és a csendőrség az SS-t. A tárgyalásokat igen sokan kísérték figyelemmel mind a tárgyalóteremben, mind pedig a sajtóban.1
Formálta a Holocaustról kialakított álláspontokat az a viszonylag nagyszámú szépirodalmi, memoár- és történeti kiadvány is, amely a náci korszak különböző mozzanataival foglalkozott.
A korszak irodalmi termése túlnyomórészt memoárszerű,
vértanúsággal áthatott. A legtöbb beszámoló a szerzőnek a gettóban, a koncentrációs
táborban vagy a munkaszolgálatban szerzett élményeit részletezte.2 A
személyes elbeszéléseket egy-egy zsidó közösség tragédiájának ismerte
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1295.pdf
Az egész kötetet lásd: