Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A VÉG KEZDETE 129

nakj28 velük ellentétben a magyarok viszont mérsékeltebb irányzatot képviseltek* Kívánságuk úgy szólt, hogy az önrendelkezés elvét érvényesítve, tárgyalással rendezzék a magyarlakta csehszlovákiai területek jövőjét. Október 3-án ilyen értelmű jegyzéket nyújtottak át, s ennek alapján október 9-én Komáromban tárgyalások kezdődtek.29 Négy nappal később azonban megszakadtak, mivel a felek ellentétes történelmi és politikai álláspontjaik alátámasztására eltérő népszámlálási adatokkal hozakodtak elő.30 Németország és Franciaország nem óhajtotta teljesíteni a müncheni egyezményben vállalt ama kötelezettséget, hogy újabb négyhatalmi konferencián vegyen részt, de Hitlernek sem fűlött a foga hozzá, így Magyarországnak más választása nem maradt, mint hogy né-met-olasz döntőbíráskodást kérjen az ügyben. A két tengelyhatalom október 30-án közölte, hogy eleget tesz ennek az óhajnak, de előzőleg ígéretet vett mind Magyarországtól, mind pedig Csehszlovákiától, hogy döntésüknek alávetik majd magukat, és azt véglegesnek tekintik.

Ribbentrop és Ciano vezetésével folytak Bécsben a tárgyalások, és az egyezményt november 2-án hozták tető alá. Ez volt az ún. első bécsi döntés, amely 4630 négyzetmérföldnyi területsávot juttatott vissza Magyarországnak Dél-Szlovákiában és a Kárpátalja nyugati részén, ahol magyarok laktak (lásd a 4.1. térképet), összesen 1 075 600 lakossal.31 A visszacsatolt terület egy része, 4020 négyzetmérföld kb. 895 000 lakossal, eredetileg Szlovákiához tartozott, a többi - 610 négyzetmérföldnyi 180 600 lakossal - Kárpátaljához.32 A terület magyar neve: Felvidék, amelyen egész sor olyan város feküdt - Kassa, Léva, Losonc, Munkács, Ungvár -, ahol számottevő ortodox zsidó közösségek éltek. A bevonulás a Felvidékre november 3-án kezdődött és november 8-án fejeződött be, s a visszacsatolást november 12-én szentesítette a parlament.33

A felvidéki zsidóság

Az 1941-ben megejtett népszámlálás adatai szerint a Felvidéken 67 876 zsidó élt.34 Legnépesebb telephelyeiket a 4.1. táblázat tünteti föl. Kitűnik belőle, hogy 26 városban 64 841 zsidó élt, vagyis a felvidéki zsidóságnak 95,5%-a.35

Útban a második zsidótörvény felé

Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény egyaránt mérföldkő Magyarország és a világ történelmében. Első ízben teljesültek Magyarország revíziós törekvései, de egyúttal alapvető változások is jártak a nyomában mind a belpolitikában, mind pedig külpolitikailag. A nyugati hatalmak és főképp Nagy-Britannia meglehetősen rokonszenveztek a ma-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham129.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/