FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1289

ForcedLabor and the Questfor Compensation. Harvard University Press, Cambridge, 1979.

73. A rendelet 1945. február 5-én lépett hatályba. Ezt később módosította az 1945. április 27-i 1440/1945. M. E. sz., az 1945. augusztus 1-jei 5900/1945. M. E. sz. és az 1945. augusztus 16-i 75Ö/Í945. M. E. sz. rendelet. Ezeket a kormányrendeleteket formálisan az Ideiglenes Nemzetgyűlés iktatta törvénybe 1945. szeptember 14-én, az 1945. évi VII. tc.-ként. A szöveget lásd 1945. évi VII. te. a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről 1945. évi országos törvénytár. Athenaeum, Bp., 1945, 33-52. o. 1994; január 11-l ülésén a kommunista rendszer összeomlása után, 1989-ben létrehozott Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az 1945. évi VII. törvény legtöbb részlete alkotmányellenes, mivel olyan cselekményeket rendel büntetni, amelyek elkövetésük idején nem voltak büntetendők. Helyben hagyta azonban a 11. § 5. és a 13. § 2. bekezdését a nemzetközi jogban háborús bűntettként megjelölt, az ország büntető törvénykönyvében is büntetendőnek feltüntetett cselekményekről (1978. évi IV. törvény). Á határozat szövegét és indoklását lásd a „2/1994. (I. 14) AB határozat" Az Alkotmánybíróság határozatai, 1994/1. 9-20. o. .',

74. Ezek a Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt voltak. Ehhez később hozzájöttek még az Országos Szakszervezeti Tanács képviselői (1945. április 27-i 1440/1945, M. E. sz. rendelet). 1947-ben a Demokratikus Polgári Párt visszahívta képviselőit a népbíróságokból.

75.1948 után dr. Bojta Béla lett a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke. A fellebbviteli bíróságok vezetői az igazságügy-miniszter által a pártok jelöltjei közül kinevezett bírák lettek. A már kinevezett fellebbviteli bírákat nem hívhatta vissza a pártjuk.

A népbíróságok hátterére, felépítésére és működésére nézve lásd Berend György: A népbíráskodás. A szerző kiadása, Szeged, 1948; Major Ákos: Népbíráskodás, forradalmi törvényesség. Minerva, Bp., 1988; valamint Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok, 1945-1950. Zrínyi, Bp., 1979.

76. Lepénzelési ügyekről és jobboldali bírákról lásd Jenő Lévai: „The War Crimes Trials Relating to Hungary." HJS, 2:258-260. o.

77. Budapesten az első ilyen per 1945. január 28-án kezdődött, dr. Major Ákos elnökletével. A két munkaszolgálatos keretlegényt, Rotyis Pétert és Szívós Sándort február 4-én a főváros budai partjának felszabadulása előtt kilenc nappal felakasztották. Uo., 254-255. o.

Rotyison és Szívóson kívül az első népbíróság távollétében ítélkezett Haynal Alajos altábornagy fölött is, akit szintén kötél általi halálra ítélt. A bíróság megállapította, hogy 1942 őszén, az ukrajnai fronton tett szemleútján Haynal arra utasította a különleges munkásszázadok keretlegényeit, hogy egyetlen zsidót se hagyjanak életben, mert azok a fennálló rend ellenségei. Major, i. m., 124. o. Lásd továbbá uo., 121-126. o., valamint Lukács, i. m., 80. o.

78. A felsorolt személyeket mind bűnösnek találták és kivégezték. Ténykedésük tömör összefoglalását és további felvilágosítást lásd Lévai, Fekete könyv, 304-306, o.

79. A munkaszolgálatos tisztek, egyebek közt Muray (Metzl) Lipót alezredes, a „nagykátai hóhér" és a keretlegények pereire vonatkozólag a 10. fejezet ad eligazítást.

80. HJS, 2:267-268. o. Lásd továbbá Major Ákos, i. m., 173-176., 178-179.o.; Lukács Tibor, i m., 178-182. o.

81. A per időpontját a Budapesti Népbíróság tűzte ki, augusztus 3-án (NB

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1289.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/