FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1287
birtokában.) Lásd még Fábián Béla: „Rákosiék zsidóüldözése", Kommentár, 1992/5, 45-49. o.
59. Kovács, i. m., 158. és 160. o. A háborút közvetlenül követő idők antiszemita incidenseiről és az ezekre való belföldi és külföldi reagálásról részleteket lásd Du-schinskynál, i. m., 418-431. o. Lásd továbbá European Jewry Ten Years After the War. Institute of Jewish Affairs for the World Jewish Congress, New York, 1956, 60-81. o.
60. Pelle János: „A makói zsinagóga lángjai." Mozgó Világ, 1993. június, 81-99. o.
61. A jóvátételről röviddel azután kezdődtek közvetlen német-izraeli tárgyalások, hogy Konrád Adenauer kancellár 1951. szeptember 27-én állást foglalt a Bundestagban. A kancellár hangsúlyozta, hogy a bonni kormány nemcsak hogy tisztában van a zsidók ellen elkövetett bűnökkel, de erejéből telhetőleg mindent megtesz azok helyrehozataláért. A Német Szövetségi Köztársaság és Izrael közötti különféle megegyezéseket felölelő Luxemburgi Szerződést 1952. szeptember 10-én írták alá. E szerződés hátteréről és valóra váltásáról részleteket lásd Nicolas Balabkins könyvében: West Germán Reparation to Israel. Rutgers University Press, New Brunswick, N. J. 1971.
62. A 85,3 milliárd nyugatnémet márkából 51,910 milliárdot a Szövetségi Pénzügyminisztérium fizetett ki. A kifizetések a következők voltak: 70 milliárd márkát osztottak ki a szövetségi kártérítési törvény (Bundesentschádigungsgesetz — BEG) rendelkezése szerint, 4,250 milliárdot a szövetségi visszaszolgáltatási törvény (Bun-desrückerstattungsgesetz - BRÜG) szerint, 3,450 milliárdot az Izraellel kötött egyezmény szerint, 1,0 milliárdot 12 állammal kötött egyezmények szerint, és 6,6 milliárdot egyéb szolgálatokra. Rolf Vogel: „Das Gestzwerk der Wiedergutmachung." Aufbau. New York, 1979. május 18. 14. o. Lásd az 1979. december 14-i számot is, 23. o.
A nyugatnémet márka értéke az 1950-es évektől, a kárpótlási összegek kifizetésének kezdetétől az 1 dollár = 4,20 nyugatnémet márka és az 1979-es 1 dollár = 1,8 nyugatnémet márka között változott. A nyugatnémet kártalanításról további részleteket lásd Raul Hilbergnél: The Destruction of the European Jews. Quadrangle, Chicago, 1961, 738-759. o. További forrásmunkák találhatók: Guide to Jewish His-tory Under Nazi Impact. Szerk.: Jacob Robinson és Philip Friedman. YlVO-Institute for Jewish Research, New York, 1960, 283-294. o.
63. Nincs statisztikai adat arról, hogy a magyar zsidók mekkora értékű kárpótlásban, jóvátételben részesültek a nyugatnémetektől vagy a magyaroktól.
64. A zsidó tulajdon német megszállás alatti fosztogatásának és egy vonatrakományra való értéknek a nyilas korszak alatti, Toldi Árpád, korábbi székesfehérvári főispán és Avar László, korábbi zentai polgármester parancsnokságával való nyugatra szállításáról egyes részleteket lásd a 16. fejezetben. Ausztria francia övezetében nem sokkal a harcok elülte után 36 arannyal és aranytárgyakkal teli ládára bukkantak, és 12 kilogramm gyémántra. Hervé Alphand, a francia külügyminisztérium gazdasági szekciójának akkori vezetője és Nyárády Miklós magyar pénzügyminiszter az értéktárgyak (javarészt ékszerek, nemesfémek, és nemesfémekből készült műtárgyak) visszahozatalában állapodott meg, azzal a megkötéssel, hogy azok visszaszármaztatan-dók eredeti zsidó tulajdonosaiknak, „ha azok azonosíthatók". Úgy mondják, hogy a magyar kormány véleménye szerint egyetlen korábbi tulajdonos kiléte sem állapítható meg, és ezért az értéktárgyak értékét betették a Zsidó Jóvátételi Alapba, amit azonban sohasem nyitottak meg.
Az amerikai megszállási övezetben a hadizsákmány feletti
felügyeletet Félix T. Simpson őrnagy gyakorolta, a Kárpótlási és Kártérítési
Szolgálat vezetője. A magyar
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1287.pdf
Az egész kötetet lásd: