FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1285
alapra, de állítólag ez sohasem vált valóra. 1954. december 31-étől a Zsidó Helyreállítási Alap hatás- és feladatkörét az az Állami Egyházügyi Hivatal vette át, amely gyakorlatilag semmibe vette a túlélők és az örökösök jogos igényeit és sérelmeit. Lásd még a 42. jegyzet.
38. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának működéséről részleteket és dokumentumokat tartalmaz a MOL, 56. tekercse. Lásd továbbá Déry és mások, m., 13 -14. o.; Duschinsky, i. m., 404-405. o.
39. A békeszerződést 1947. július 25-én iktatták törvénybe, XVIII. törvényként. Az angol, orosz és magyar nyelvű szöveget lásd a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában. Országos Törvénytár, 1944-1947. Athenaeum Nyomda, Bp., 1948,167-237. o, Megjelent a következő kiadványban is: Hatályos jogszabályok gyűjteménye, 1945-1987. 6. kötet: Nemzetközi szerződések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1989.
40. Az Alkotmánybíróság 1993. március 12-i 15-16/1993 sz. határozatában megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a párizsi békeszerződés 27. paragrafusának előírásait, s ezért utasította az országgyűlést, hogy hozzon törvényt ezek betartatására 1993. december 31-ig. Szombat, 1993. április.
41. Egy beszámoló szerint „megállapíthatatlan személyazonosságú" egyének 1987-ben négymillió, 1989-ben pedig kétmillió forintojt vettek ki a Zsidó Helyreállítási Alapból. „Raj Tamás parlamenti felszólalása." Új Élet, I 991. április 1.
42. A Zsidó Helyreállítási Alapra vonatkozó dokumentumok az Állami Egyházügyi Hivatal kezelésébe kerültek. Ennek hatáskörében működött minden zsidó közösség a kommunista korszakban. A kommunista rendszer Összeomlásával (1989-90) a dokumentumok átkerültek a művelődési minisztériumba. A Magyar Zsidó Levéltár munkatársai nem kaptak engedélyt Glatz Ferenc minisztertől, hogy megkaphassák a dokumentumokat. Uo.
43. A hatvanas évek végén a nyugatnémet márka kb. 15 forintot ért.
44. A szervezet alapítói: dr. Ruttkai György és Schwartz István Mihály.
45. Új Élet, 1991. február 15.
46. A törvényjavaslatot a magyar országgyűlés 1991. június 26-án szavazta meg. Szövegét lásd Népszabadság, 1992. június 2. Különös, de miközben a törvény nem adott kárpótlást a náci korszakban elszenvedett zsidó veszteségekért, kárpótolt sok olyan személyt, akiknek vagyontárgyait a kommunisták vették el - ideértve olyan vagyontárgyakat is, amelyeket az illető személyek üldözött zsidóktól tulajdonítottak el vagy vettek át. Gadó György szabad demokrata képviselő parlamenti interpellációját az Új Élet 1991. március 1-jei száma közölte. Az első kárpótlási törvényről lásd Károly Okolcsanyi: „The Compensation Law: Attempting to Correct Past Mistakes." Report on Eastem Europe, 1991. május 10. Lásd még uő: „Compensation Law Finally App-roved." Uo., 1991. szeptember 6.
47. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a törvény ellenzőinek aggályait, hogy az 1992. évi XXIV. törvény összhangban van mind a párizsi békeszerződéssel, mind pedig a magyar Alkotmánnyal. Szombat, 1993. április.
48. Az 1992. évi XXIV. törvény szövegét lásd a Magyar Közlöny 1992. május 8-i számában. E lap június 2-i száma közölte az 1992. évi XXXII. törvény szövegét; a törvény július 2-án lépett hatályba. A három jelentősebb kárpótlási törvény szövegét külön mellékletben közli a Népszabadság1992. június 2-i száma. További részleteket közöl V. T.: „Kárpótlási tudnivalók." Új Élet, 1992. július 15., „Dr. Tímár György a kártérítésről." Uo., 1991. október 1.
49. N. O., „A hazai zsidóság kártalanítása,"
Magyar Hírlap, 1994. szeptember 26.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1285.pdf
Az egész kötetet lásd: