FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1281
unióba vittek. Nagyobb csoportjuk a belorussziai Szluckba került. „Deportáltak Fehéroroszországban." Hírek az elhurcoltakról, 1945. augusztus 14. A 10. fejezet szól arról, hogy hogyan bántak a szovjetek a hadifogságba esett zsidókkal.
3. Ezek az adatok megegyeznek a magyarországi Holocausttal foglalkozó legtöbb szerző adataival, Lévai Jenőt is ideértve. Lásd Zsidísors Magyarországon c. munkáját, 464-469. o. és Fekete könyvét, 313-316. 0. Lásd továbbá Yehuda Don és George Magos: „The Demographic Development of Hungárián Jewry." Jewish Social Studies, New York, 45. kötet, 1988. nyár-ősz, 189-216. o.
4. A „trianoni Magyarország" kifejezés Magyarország 1938. novemberi és az 1945. januári fegyverszünet utáni teljes területét jelöli. A korábbi kisantanthatalmak-tól 1938 és 1941 között szerzett területek „visszacsatolt terület" vagy „visszaszármazott területek" néven szerepelnek.
5. További és kissé más adatokat lásd Lévai, Fekete könyv, 313-316. o.
Bár a nácik ideológiailag a cigányokat is kiirtásra szánták, Magyarország cigányai jórészt megmenekültek. A magyar cigányság történetének egyik kutatója, Karsai László szerint a magyarországi cigányok üldöztetése inkább társadalmi, semmint faji alapokon folyt, és elsősorban a nomád körülmények között élő cigányok ellen irányult. Sok cigány szolgált a honvédségben vagy őrizte a zsidó munkásszázadokat. 1944 végén sok cigányt különleges munkásszázadokba soroztak be. Noha a nyilas hatóságok több intézkedést is tervbe vettek a Nyugat-Magyarországon élő cigányok ellen ^ellenőrzésük már csak erre a területre terjedt ki -, nem deportálták őket. Karsai szerint a mintegy 200 000 fős magyar cigányságból kb. 5000 esett az 1944-45. évi üldöztetések áldozatául. Kb. 1000 halt meg magyar vagy német munkatáborokban, és több százon végeztek ál-orvosi kísérleteket. Lásd „Cigánykérdés Magyarországon, 1944-1945." Régió, 1991. 1. 124-143. o.; valamint uő: „Cigány katonai munkásszázadok Magyarországon 1944-1945-ben." Hadtörténeti Közlemények, 104. 2. 157—166. o. Könyv alakban lásd: Cigánykérdés Magyarországon 1919-1945. Út a cigány Holocausthoz Cserépfalvi, Bp., 1992. Igen túlzottnak tekinthetők azok a becslések, amelyek szerint a Holocaust idején megölt cigányok száma 28 000 és 32 000 közé tehető. Dávid Crowe: „The Gypsies in Hungary." In: The Gypsies of Eastem Europe. Szerk.: Dávid Crowe-John Kolsti. M. E. Sharpé, Armonk, N. Y., 1991. 117-131. o,
6. Varga László: A magyarországi zsidóság
megsemmisítése, 1944-1945, Évkönyv 1983/84. Szerk.: Scheiber Sándor. Magyar
Izraeliták Országos Képviselete, Bp., 1984, 389-420. o. Rövidített angol nyelvű
változata: „The Losses of Hungárián Jewry: A Contribution to the Statistical
Overview." In: Studies on the Holocaust in Hungary. Szerk.:
Randolph L. Braham (Institute for Holocaust Studies of the City Uni-versity of
New York), New York, 1990, 256-265. o. Lásd továbbá uő: „Ungarn." In:
Wolfgang Benz (szerk.), Dimensiondes Völkermords. R. Oldenbourg,
München, 1991, 331-351.0. Másfajta számításokkal sokkal alacsonyabb számokat
közöl StarkTamás: „A magyar zsidóság veszteségei." História, 1989.
1-2. 54-56. o. Lásd ezenkívül uő: Magyarország második világháborús
embervesztesége. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1989, és Zsidóság a
vészkorszakban és a felszabadulás után, 1939-1955. MTA Történettudományi
Intézet, Bp., 1995. Stark két kollégájával, Szabó Péterrel és Sza-kály
Sándorral 1992-ben ellentmondásos tanulmányt tett közzé, amely torzán ábrázolta
a munkaszolgálatos-rendszert: „A magyar munkaszolgálat." Magyar Nemzet,
1992. február 20. Tömör bírálata: Rónai Tamás: „Maradjunk a
tényéknél." Uo., 1992. február 26. Lásd végül Snyder Árpád:
„Becslés Magyarországnak második világháború következtében elszenvedett
emberveszteségeiről", Magyar Statisztikai Szemle, 1946/1-6, 2. o.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1281.pdf
Az egész kötetet lásd: