FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1279

esküdtszék arra jutott, hogy a vádlottak katonai parancsra cselekedtek, és nem volt tudomásuk arról, hogy a kemencéket halotthamvasztásra fogják használni.¹²¹

Ausztriában bíróság elé kerültek olyan SS-katonák is, akik megkínozták, megölték a magyar zsidó deportáltakat a Birodalom táboraiban és al-táboraiban, így például Buchenwaldban és Mauthausenben.¹²²

Más országok. A magyar zsidóságot érintő bűnperek folytak Lengyelországban, Csehszlovákiában és Izraelben is. Lengyelországban a magyar zsidóság elpusztítása Rudolf Franz Ferdinánd Hossnek, Auschwitz hajdani parancsnokának perében került előtérbe. Hösst egy varsói törvényszék 1947. március 29-én ítélte halálra, és néhány nap múlva Auschwitzban ki is végezték. Csehszlovákiában Dieter Wisliceny, Izraelben Adolf Eichmann perében tárgyaltak részletesen magyar témákat, hiszen mindketten vezető szerepet játszottak a budapesti Sonderkommando akcióiban. Wislicenyt Nürnbergben hallgatták ki először, mint a vád tanúját. Később kiadták Csehszlovákiának; Pozsonyban állították bíróság elé, és a szlovákiai, görögországi és magyarországi zsidók elpusztításában vállalt szerepe miatt 1948. február 27-én bűnösnek mondták ki. Május 4-én Pozsonyban felakasztották.¹²³

Eichmannt, akit 1960 májusában izraeli ügynökök fogtak el Argentínában, Jeruzsálemben állították bíróság elé. A nagy feltűnést keltő per után, amelyben teljes összetettségben feltárult a végleges megoldás krónikája, Eichmannt 1962. május 31-én Ramlában felakasztották.¹²⁴

A megszököttek

A magyar zsidóság megsemmisítésében közvedenül vagy közvetve részt vett különféle náci szervezeteknek sok vezető tagját fogták perbe és büntették meg, de sokan voltak olyanok is, akiknek sikerült elkerülniük a bűnvádi eljárást. Az egyik Kurt Becher volt, aki a mai napig gazdag gabonakereskedőként él nagyrészt Kasztner jóvoltából, aki eskü alatt tett, írásos nyilatkozatban állt ki mellette (lásd a 29. fejezetet); közülük való Ottó Winkelmann is, a magyarországi SS és a rendőrség egykori főparancsnoka.¹²⁵ Éppily szerencsésen járt a német külügyminisztérium, a Gestapo, a kémelhárító és biztonsági szolgálat sok más magyarországi vezető tisztviselője is.¹²⁶

Elkerülte a számonkérést maga a kormányzó is. Noha Horthy Miklós nyilvánvalóan felelős volt azért az egyezményéit, amely magyar zsidó „munkások" százezreinek a Birodalom számára való „átadásáról" intézkedett, és azért is, hogy tétlenül figyelte a tömeges deportálásokat, semmiféle igazságszolgáltatási lépést nem kezdeményeztek ellene sem a szö

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1279.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/