FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1277

am Main-i esküdtszék (Schwurgericht) előtt folytatott kilenc hónapos tárgyaláson Hunsche felmentést kapott, Krumeyt pedig ötévi kényszermunkára ítélték (1965. február 3-án). Arnold Schmidt főbíró indoklása szerint „a két korábbi náci vezetőről nem bizonyosodott be, hogy zsidók legyilkolását kezdeményezte volna, vagy közvetlen része lett vokia ilyesmiben". Az ügyész fellebbezésére a karlsruhei fellebbviteli bíróság 1968-ban érvénytelenítette az esküdtszék döntését, és új tárgyalást rendelt el. Ez alkalommal Krumeyt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Hunschét pedig tizenkét esztendőre (1969. augusztus 29-én).¹¹⁵ A karlsruhei szövetségi bíróság (Bundesgerichtshof) 1973. január 17-én helybenhagyta a kiszabott büntetéseket.¹¹⁶

Victor Capesius, az 1963 decemberétől 1965 augusztusáig tartó, ún. Auschwitz-per egyik vádlottja nagy szerepet játszott a magyar zsidók tragédiájában. Erdélyi gyógyszerész volt, aki segédkezett Mengelének a zsidók szelektálásában. Kilenc esztendei szabadságvesztésre ítélték, ám nem sokkal az után, hogy a Bundesgerichtshof helybenhagyta az alsóbbfokú bíróság döntését, szabadon bocsátották. A karlsruhei bíróság ugyanis úgy rendelkezett, hogy a büntetésébe bele kell számítani azt az időt, amelyet Capesius internálásban töltött a háború után.¹¹⁷

A nyugatnémet hatóságok három más olyan, magas rangú harmadik birodalombeli vezető ellen indítottak még eljárást, akiknek fontos részük volt a magyarországi zsidóság elpusztításában: Horst Wagner és Eber-hard von Thadden, a német külügyminisztérium Inland II. osztályának két vezető tisztviselője, és Albert Theodor Ganzenmüller, a Birodalmi Szállítási Minisztérium vasúti ügyekért felelős államtitkára ellen. A Wagner és von Thadden ellen az esseni Schwurgericht előtt folyó per 1960-ban kezdődött, de az ügyészség csak 1968-ra készült fel a bűnvádi eljárásra. De ott von Thadden már nem volt jelen, mert 1964. november 8-án autóbaleset áldozata lett, Wagner pedig, akit óvadék ellenében szabadlábra helyeztek, egymás után adta be a halasztási kérelmeket, védőügyvéd-változtatásra és rossz egészségi állapotára hivatkozva. A per végül is 1972. május 29-én vette kezdetét, de szinte azonnal felfüggesztették, mert Wagner szemműtéten esett át.¹¹⁸ Horst Wagner Hamburgban halt meg, 1977. március 13-án.

Ganzenmüller pere - őt a zsidók deportálásához szükséges vasúti vagonok előteremtésével vádolták -1971. június 2-ára volt kitűzve, a düsseldorfi Schwurgericht elé. Az 1973. május 3-án kezdődött pert bizonytalan időre elhalasztották, mert védőügyvédjének elfoglaltsága volt egy másik, elhúzódó perben.¹¹⁹

Ausztria. Ausztriában két fontos per állt közveden kapcsolatban a ma

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1277.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/