FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1275
(Bácska korábbi alispánjával). Nagy Miklóssal (Újvidék korábbi polgármesterével), Bajor Ferenc tábornokkal és Perepatits Pállal (a kémelhárító szolgálat korábbi képviselőjével) újból bíróság elé állították őket. A per 1946. október 24-én kezdődött Újvidéken és hat nappal később mind a kilenc vádlottat halálra ítélték. Feketehalmy-Czeydnert, Grassyt és Zöldit kötél általi, a többieket golyó általi halálra, Feketehalmy-Czeydnert november 5-én akasztották fel Zsablyán, ahol az újvidéki vérengzések elkezdődtek; a többieket egy nappal korábban, Újvidéken végezték ki.109
A magyar zsidóság elpusztításával kapcsolatos ügyekben több nagy háborús per volt a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Izraelben. Ezekben a Harmadik Birodalom különféle szerveinek olyan tagjai kerültek bíróság elé, akiknek közvetlen részük volt a magyarországi végleges megoldás eltervezésében és megvalósításában.
Német Szövetségi Köztársaság. A végül Nyugat-Németországgá vált területen több perben is foglalkoztak a magyar zsidók ellen elkövetett bűnökkel. Nürnbergben a Harmadik Birodalom 21 vezetője állt a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok Katonai Törvényszéke 185 vádlott ellen tizenkét bűnpert folytatott, a brit megszállási övezetben is indultak perek, akárcsak a német bíróságokon az 1950-es évek elejétől.110 Nürnbergben a magyar zsidóságot ért tragédiát Kalten-brunner és Ribbentrop ügyével kapcsolatban tárgyalták. Az amerikaiak az Oswald Pohl, a Flick, az I. G. Farben és a Krupp érdekcsoport ügyével, valamint a követekkel kapcsolatban vetették fel Magyarország ügyét; a britek elsősorban a Josef Kramerrel és 44 más vádlottal megindult, az auschwitzi, natzweileri és bergen-belseni táborokkal kapcsolatos ún. Bel-sen-perben érintették a magyar zsidóság tragédiáját.
A magyar zsidóság szempontjából az Edmund Veesenmayer, a Harmadik Birodalom egykori teljhatalmú magyarországi megbízottja elleni per volt a legfontosabb. A követek perének (1948) egyik fővádlottjaként több vádpontban is elmarasztalták. 1949 áprilisában húszévi börtönbüntetésre ítélték, de 1951 januárjában John J. McCloy, az Egyesült Államok németországi főbiztosa tízévi börtönre változatta az ítéletet. A következő évben pedig egy különleges amerikai bizottság javaslatára szabadon bocsátották.111
A magyar zsidók ellen elkövetett bűnök néhány, a francia és szovjet katonai törvényszék előtt lefolytatott perben is előkerültek. A francia bíróságok főleg a koncentrációs és munkaszolgálatos-táborokban elkövetett bűnökkel foglalkoztak.112
A nyugatnémet igazságügy-miniszter 1965 elején a
Bundestagnak be
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1275.pdf
Az egész kötetet lásd: