FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1273
mert a beköszöntő hidegháború a nyugati szövetségeseket új politikai és stratégiai célok felé sodorta.
A magyar népbíróságok vegyes eredményekkel működtek. Dr. Be-rend György, a NOT elnökhelyettese a következő értékelést adta:
Ha számításba vesszük, hogy hány felelős beosztású vezető, hány háborús uszító és népellenes agitátor, hány ezer kényszermunkásszázad gyilkos keretlegénye és nyilas tömeggyilkos tűnt fel a felszabadulás előtti huszonöt esztendőben, akkora fenti statisztika még a népbíróságok leghevesebb ellenzőiben is komoly kételyeket kelt.98
1952. január l-jétől az 1951. évi III. törvény szerint létesült új igazságügyi szervek váltották fel a népbíróságokat, a NOT-ot és a népügyészségi hivatalokat." Háborús bűnperekre azonban később is sor került. Kettő közülük különösen fontos volt. Az első az 1967 júniusában Budapesten lefolytatott ún. „zuglói nyilasper". Ebben egykori nyilas su-hancokat állítottak bíróság elé, akik védtelen zsidókra vadásztak Budapest XIV. kerületében (Zuglóban). A vádlottak: Kröszl Vilmos, Németh Lajos, Sándor Alajos, Bükkös György, Hollai József, Szőke Antal, Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál, Hernádi Jenő, Erős János, Mészáros László, Monostori Gyula, Kovács János, Pataki Ferenc, Kraut Gyula, Kraut József, Kovács István és Baráth János. Az első három vádlottat halálra ítélték, Pataki esetében perújrafelvételt rendeltek el, a többiek nyolc és tizenöt év közötti börtönbüntetést kaptak.100 1967 másik nagy pere Schlei Mihály és Kraut Hermina (vagy Bischoff Sándorné), azún. SS-tol-mácsok pere volt, akik a Volksbundban is aktívak voltak; őket 1967. december 10-én életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.101
Az utolsó magyar háborús bűnper a jelentések szerint egy Szemes Mihály nevű nyilas pere volt, aki szovjet hadifogolytáborból tért vissza 1950-ben, és bűnös múltja a hatvanas évek végéig nem lepleződött le. A bíróság megállapítása szerint a nyilas korszakban sok ártadan embert kínzott meg, rabolt ki és gyükolt meg; 1970 nyarán halálra ítélték.102
Néhány magyar állampolgárt Jugoszláviában és Romániában állítottak bíróság elé a német megszállás előtt és alatt elkövetett bűnökért. Itt főleg olyan bűnökről volt szó, amelyek a Magyarországhoz 1940 és 1941 között visszacsatolt terülétekhez kapcsolódtak.
Románia. A romániai népbíróságok az igazságügyi
minisztérium által 1945. április 21-én kiadott 312. sz. törvényerejű rendelet
rendelkezései alapján létesültek és tevékenykedtek.103 Az
Észak-Erdélyben a Magyarország által 1940 augusztusában-szeptemberében
megszerzett területen elkövetett bűnök két fő perben kerültek a kolozsvári
népbíróság elé. Az elsőben 63 személyt vádoltak azzal, hogy románok és néhány
zsidó ellen
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1273.pdf
Az egész kötetet lásd: