FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1271
lelősöknek az ország teljes tönkretételéért, hiszen megakadályozták Horthyt a Németország szövetségéből való kiugrásban. A per alkalmat adott a vádhatóságnak, hogy tisztázza a nyilas mozgalom hátterét, a náci párttal való kapcsolatát és az ország felszabadulása előtti hat hónapban betöltött szerepét. A vádlottak vallomása gyakran ellentmondott Veesen-mayerés Winkelmann tanúvallomásának, akik igyekeztek a vétkeket teljes mértékben korábbi csatlósaikra áthárítani. A bíróság március l-jén az összes vádlottat bűnösnek mondta ki és halálra ítélte; Beregfyt, Gerát, Szálasit és Vajnát március 12-én végezték ki, Csiát, Keményt és Szőllősit március 19-én.88
Az utolsó nagy perben Sztójay Döme volt a fő vádlott. Az egykori berlini követ a német megszállás után kapott miniszterelnöki kinevezést. Hivatali működése alatt pusztították el a magyar zsidóság zömét. Vádlotttársai volt kormányának tagjai voltak: Kunder Antal, Rátz Jenő, Remé-nyi-Schneller Lajos és Szász Lajos.89 A per március 14-én kezdődött dr. Pálosi Béla tanácselnök vezetésével. A perbe fogottak ellen az volt a vád, hogy a Harmadik Birodalommal együttműködve feláldozták a nemzeti érdekeket. A bírósági eljárás feltárta Sztójaynak berlini magyar követként játszott szerepét; a megszállás előzményeit és azt az ügybuzgóságot, amelyet kormánya a német követelések teljesítésében, egyebek között a végleges megoldásban tanúsított. A többi háborús főbűnöshöz hasonlóan a Sztójay-csoport is megpróbálta a németekre hárítani az ország tragédiája miatti felelősséget. A bíróság mindazonáltal március 22-én bűnösnek találta őket; Kundért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, a többieket pedig golyó általi halálra; az ítéletet nem sokkal később végre is hajtották.90
E tömeges perekkel párhuzamosan a népbíróságok külön
pereket is indítottak több, a magyar zsidóság elpusztításában fontos szerepet
játszó személy ellen. Közéjük tartozott Ferenczy László csendőr alezredes, a
deportálásokért felelős csendőrtiszt, továbbá Hain Péter és Koltay László, a
Magyar Állambiztonsági Rendészet - a „magyar Gestapo" - vezetői. 1946
tavaszán mindhármukat kivégezték.91 Néhány, csak másodrendű szerepet
játszó személyt is perbe fogtak, köztük Antal Istvánt, a Sztójay-kormány
igazságügy-, majd propagandaminiszterét, Basch Ferencet, a Volksbund vezetőjét,
Fiala Ferencet, a nyilas sajtófőnököt, Kassai (Schallmayer) Ferencet, Szálasi
propagandafőnökét, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Sztójay sajtófőnökét, és Kovarcz
Emil nyilas szervezőt, a magyar zsidótlanító különítmény tagját. Pert
indítottak továbbá Hóman Bálint korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter,
Hindy Iván tábornok, Budapest nyilas városparancsnoka,92 Hubay
Kálmán antiszemita újságíró, a Magyar Nemzetiszocialista és Nyilaskeresztes
Párt alapítója, és
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1271.pdf
Az egész kötetet lásd: