1270 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS

kevés számú, viszonylag ép épület egyikében, a Zeneakadémián. Az első, akit bíróság elé állítottak, Bárdossy László korábbi miniszterelnök volt, aki ellen az volt a vád, hogy az országgyűlés hozzájárulása nélkül vitte bele Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba. Felelősséget viselt továbbá a hivatali ideje alatt lezajlott kamenyec-podolszkiji és újvidéki tömegmészárlásért. Bárdossyt november 3-án ítélték el. Fellebbezését a NOT december 28-án elutasította, majd a kegyelmi kérvény elutasítását követően, 1946. január 10-én végrehajtották rajta a halálos ítéletet.⁸³ Következőként Irnrédy Béla, volt miniszterelnök állt a bíróság elé (november 14—23.), aki a Sztójay-kormányban is fontos szerepet játszott. Egyebek között felelős volt az 1938-as és 1939-es zsidótörvényekért és a Harmadik Birodalommal való szoros együttműködés alapjainak lerakásáért. Az ítélet november 23-án született meg. Imrédyt 1946. február 28-án végezték ki ⁸⁴

Rajniss Ferenc pere következett november 28-án. Rajniss szélsőjobboldali újságíró volt, az antiszemita Magyar Futár c. hetilap alapítója; a Szálasi-kormány kultuszminisztere; háborús és népellenes bűnök vádjával állt bíróság elé. Egyebek közt felelős volt a Horthy 1944. szeptemberoktóberi kiugrási kísérlete elleni összeesküvésért. Rajniss ügyében december 7-én hoztak halálos ítéletet, és 1946. március 12-én kivégezték.⁸⁵

A zsidók számára kétségkívül a magyar zsidóság elpusztításáért közvetlenül felelős „deportáló trió", a Sztójay-kormány belügyi vezérkara elleni per volt a leglényegesebb. Baky Lászlónak, Endre Lászlónak és Jaross Andornak a pere 1945. december 17-én kezdődött, dr. Jankó Péter elnökletével. Mire 1946. január 7-én befejeződött, ország-világ megismerte a végleges megoldás programjának hátborzongató részleteit. A zsidók elpusztításában való felelősségen túl a három háborús bűnöst elmarasztalták az SS-szel a nemzeti érdekek sérelmére való együttműködésben és összeesküvésben is. A bíróság 1946. január 7-én halálos ítéletet hozott. Bakyt és Endrét március 29-én felakasztották, Jarosst április 11-én kivég-zőosztag elé állították.⁸⁶

Szálasi közeli munkatársai közül Budinszky Lászlót, korábbi igazságügy-minisztert, és Pálfíy Fidél grófot, volt földművelésügyi minisztert állították először bíróság elé. Budinszky pere 1945. december 5-én kezdődött. December 12-én halálra ítélték és 1946. március 9-én felakasztották. Pálfíy pere december 12-én kezdődött, december 15-én halálra ítélték, és 1946. március 2-án felakasztották.⁸⁷ Ezután Szálasira és kormányának többi tagjára került sor: Beregfy Károlyra, Csia Sándorra, dr. Gera Józsefre, Kemény Gáborra, Szőllősi Jenőre és Vajna Gáborra. A per 1946. február 5-én vette kezdetét, dr. Jankó Péter elnökletével. Ez a per nagy figyelmet keltett, mivel a vádlottakat tekintették elsősorban fe

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1270.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/