A VÉG KEZDETE 127
ború árán is, de „rendezi a számlát" Csehszlovákiával. Konkrét területi Ãgéretet tett arra az esetre, ha Magyarország beszáll a katonai akcióba, ámde Imrédy, akárcsak Horthy Kielben, elhárÃtottaa részvétel gondolatát, mondván, hogy az ország erre nincs felkészülve.
Az imént emlÃtett tényezÅ‘knek tulajdonÃtható az is, hogy augusztus 23-án a magyarok, ha csak átmeneti idÅ‘re szólóan is, de megállapodásra jutottak a Msantanttal Bledben. A bledi megegyezés értelmében Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia elismeri, hogy Magyarországnak joga van az újrafelfegyverkezésre, viszont a felek kötelezettséget vállaltak, hogy vitáik rendezésére nem alkalmaznak erÅ‘szakót. Alig Ãrták alá azonban az egyezményt, nyomban vita támadt az értelmezésérÅ‘l. Magyar részrÅ‘l felvetették, hogy mivel a Csehszlovákiában élÅ‘ magyar kisebbség helyzetét nem találják kielégÃtÅ‘nek, felmentve érzik magukat a megnemtámadási klauzula alól. A kisantant országai aláÃrtak egymással egy titkos jegyzÅ‘könyvet, amelyben közös történelmi érdekeiket hangsúlyozva kötelezték magukat, hogy ha bármelyiküket támadás érné Magyarország részérÅ‘l, a többiek haladéktalanul a megtámadott segÃtségére sietnek. A németek szemében a bledi egyezség arra irányuló kÃsérletnek minÅ‘sült, hogy keresztezzék Hitler Csehszlovákiával kapcsolatos terveit, és nem fogadták el Kánya „magyarázatát" a Csehszlovákiával kapcsolatos magyar fenntartásokról.
Magyarország közeledést keresett szomszédaihoz, s ezzel egyidejűleg bekapcsolódott egy olyan terv kidolgozásába, amelyet a lengyelek és az olaszok kezdeményeztek. Egy „vÃzszintes tengely" létrehozásáról volt szó Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia részvételével, egy „Harmadik Európa" kiépÃtésérÅ‘l, amely egyformán ellenállhatna a német és az orosz terjeszkedésnek.25 Ez az elképzelés azonban megbukott, mégpedig jórészt a nyugati demokráciák megbékéltetési politikája következtében. A szeptember 29-i müncheni egyezmény megpecsételte Csehszlovákia sorsát, de a békéét is, amelyet meg akartak vele menteni.26 A nyugati hatalmaknak ez idÅ‘ tájt nagyobb fejfájást okozott a bolsevizmus hosszú távú veszélye, mint az a közvetlen politikai és katonai fenyegetés, amelyet a nácizmus testesÃtett meg.
A Felvidék visszacsatolása
Az olaszok müncheni álláspontjától felbátorodva, magyar és
lengyel részről az az igény merült föl, hogy kapjanak ugyanolyan jogokat, mint
a németek, vagyis védelmére kelhessenek csehszlovákiai honfitársaik érdekeinek.27
A lengyelek meglehetősen harciasak voltak, készen akár arra is, hogy a vitatott
Teschen (Cieszyn) érdekében erőszakot alkalmazza-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham127.pdf
Az egész kötetet lásd: