1268 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS
zetett kártalanításokon kívül kártérítésre jogosultak azok a koncentrációs tábort megjárt foglyok, akiket egyes német cégek, például az I. G. Farben, a Krupp, az AEG és a Rheinmetall, kényszermunkásként dolgoztattak.72 Habár ez a pótlólagos kártérítés általában nem ért fel a háború alatti munka értékével, mégis további bevételi forrása volt a korábbi üldözötteknek.
Magyarországon a kényszermunkásként dolgozó korábbi deportáltak kérvénye a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéi Országos Érdekvédelmi Szervezete segítségével az Általános Értékforgalmi Bankkal együttesen intéződött el. Nincs rendelkezésre álló adat arról, hogy hány zsidó részesült a kártérítési-jóvátételi programok juttatásaiban, sem arról, hogy összesen mekkora összeget kaptak. Azt azonban biztosan elfogadhatjuk, hogy a kártérítés nem mérhető össze sem a magyar zsidóknak a tömeges emberpusztítás áldozatai közötti részarányával, sem veszteségeikkel és szenvedéseikkel.
Háborús bűnperek
Magyarország. Az 1945.
január 20-i fegyverszüneti egyezmény 14. cikkelye szerint Magyarország
kötelezte magát „a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek
letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az
ítélkezésben" való közreműködésre. E kikötésekkel összhangban az
Ideiglenes Nemzeti Kormány (1945. január 25-én) rendeletet hozott a
„népbíráskodáson" alapuló bírósági rendszer létrehozásáról (81/1945. M.
E.). Az elgondolás az volt, hogy ezek a bíróságok az annak rendje és módja
szerint megválasztott törvényhozói testület által létesítendő állandó bírósági
rendszer létrehozásáig működjenek.73 A rendélet meghatározta, mi
számít háborús és népellenes bűnnek, és megjelölte a bíróságok által kiszabható
büntetéseket. A rendelet kétfajta bíróság felállításáról intézkedett:
népbíróságokról mint a törvényszéki székhelyeken működő alsóbb fokú
büntetőbíróságokról, és a Népbíróságok Országos Tanácsáról (NOT). A népbírósági
tanácsok szakképzett, az igazságügy-miniszter által kinevezett bíróból és
helyetteséből, és öt nem szakképzettbíróból álltak, akiket a Magyar Nemzeti
Függedenségi Frontot alkotó öt párt delegált.74 A Népbíróságok
Országos Tanácsának élén egy, az igazságügy-miniszter által kinevezett elnök
állt. Az alá tartozó különféle fellebbviteli tanácsoknak öt hivatásos bíró
tagját és ezek helyetteseit az öt politikai párt jelölte ki.75 A
népbírók és a népügyészek alkalmasságát ún. vizsgabizottságok állapították meg,
külön gondot fordítva a jelöltek politikai hátterére. A szigorú vizsgálatok
ellenére egyes ügyészeknek és bíróknak sikerült eltitkolniuk nyilas vagy
szélsőjobboldali múltjukat. Néhá
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1268.pdf
Az egész kötetet lásd: