1264 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS
a feketézők elleni tüntetés tíz nappal azután történt, hogy Rákosi Miskolcon tartott beszédében halált követelt rájuk.58 Néhány más városban a helyi lakosok, a zsidó vagyon háború alatti kisajátításának kedvezményezettjei által felbujtva, távozásra kényszerítették a zsidókat. Megint másutt a helyi hatóságok nemcsak hogy elutasították a hazatért deportáltak jogos követeléseit, hanem határozatot is hoztak a zsidók alkalmazása ellen. Ez történt például az egyik kispesti gyárban, ahol a dolgozók (1945 decemberében) követelték az összes zsidó alkalmazott azonnali elbocsátását.59 Kommunista sugallatra zsidóellenes zavargások voltak Makón is.60
Azok az antiszemita demonstrációk, amelyek a túlélők kártérítés és jóvátétel iránti küzdelmeit kísérték, a szovjet pórázra került Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági változásait is visszatükrözik, amelyek sok vitát váltottak ki a háború utáni évek publicisztikai és tudományos irodalmában (lásd a 33. fejezetet).
A felelősség, a kártérítés és a jóvátétel kérdéséről több éven át tovább éltek a nézeteltérések. A zsidók egyre inkább meggyőződhettek arról, hogy jogos igényeiket szántszándékkal hosszadalmas és bürokratikus módon kezelik, ezzel is akadályozván az érdemi kártérítési program megvalósulását. Ellenfeleik úgy érveltek, hogy a zsidók követelései túlzók, viselkedésük túlbuzgó, és a fasizmus felszámolásában és az új rend létrehozásában való tettvágyuk egyszerűen túlmegy minden mértéken.
Az összeütközés kettős hatással volt a zsidókra. Az új rendből kiábrándulva sokan beléptek a cionisták közé, és nemet mondtak a zsidókérdés beolvadással való megoldására. A zsidó nemzeti öntudat újraéledése, különösen Izrael állam létrejötte, 1948 májusa után, sokakat Irivándorlás-ra késztetett. Mások nyugat felé indultak, főleg az Egyesült Államokban és a Brit Nemzetközösség országaiban remélve új hazát. Az ő kártérítési és jóvátételi reményeik teljesülése elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság kormányán múlott.
Kártérítés, jóvátétel a Német Szövetségi Köztársaságból
Jóllehet korábban a Harmadik Birodalmat alkotó, s a háború
után függetlenné váló államok mindegyikébe deportáltak magyar zsidókat, és mindegyiknek
a területén volt olyan koncentrációs tábor, ahol magyar zsidók is sínylődtek,
csak a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) vállalkozott
viszonylag bőkezű kártérítési és jóvátételi programra. Ausztria eléggé
mérsékelt kártérítési törvényt fogadott el, és az is szigorú megkötéseket tett
az osztrák állampolgárságról. A szovjetek támogatását élvező Német Demokratikus
Köztársaság (Kelet-Németország)
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1264.pdf
Az egész kötetet lásd: