FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1263
tézkedések nyomán ők is azonosították a zsidóságot a kommunizmus ördögeivel. . V - *
A sors fintora és egyben tragikuma, hogy az antiszemita megmozdulásokat gyakran éppen a hatalmi és a társadalmi változásokkal törődő baloldali erők robbantották ki. Ezek a nagyszámú zsidót magukba foglaló erők indították a legerősebb harcot a zsidók kártérítési és jóvátétel iránti igényei és a feketézők ellen, hogy minél nagyobb számú hívet szerezzenek.
1945. március 25-én például a Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép felszólította a visszatérő zsidókat, hogy legyenek megértéssel korábbi, lefoglalt lakásukban élő keresztények iránt, még ha ezeknek az embereknek nem kis része a szélsőjobboldaliakhoz fűződő kapcsolatai révén jutott is hozzá ehhez az előjoghoz.53 Röviddel a főváros felszabadulása után a Budapesti Nemzeti Bizottság indítványozta, hogy a zsidók csak a lakásban lakókkal kötött megegyezés esetén kaphassák vissza a lakásaikat.54 1945. március 25-én Darvas József, az ismert népi író és a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, aki az újjáépítés minisztere lett, egy cikkben azzal támadta a zsidókat, hogy „...miért akarják mindig a munka könnyebbik végét megragadni?" Hangsúlyozta, hogy „...a munka és az áldozatok vállalása alól senki nem vonhatja ki magát, ...még a múlt szenvedéseire hivatkozva sem".55 Alapvetően ugyanezt az álláspontot vallotta Darvas írótársa, Veres Péter is, aki „a föld azé, aki megműveli" jelszóval folytatott földreformért volt felelős. Ugyanebben az évben Veres állítólag azt is kijelentette, hogy Magyarországot meg kell szabadítani minden idegentől, zsidótól éppúgy, mint a németektől.56 A különböző pártok közötti súrlódások a nagy gazdasági megpróbáltatások idején sokszor vezettek antiszemita kitörésekhez. Az antiszemita tüntetések megrázó hatással voltak az átélt szenvedések és veszteségek miatti sérüléseikből épp csak kilábalt túlélőkre, és sok tisztességes magyarra is, akik bíztak a jogon és egyenlőségen alapuló demokratikus rend felépíthetőségében.
A legmegrendítőbb eseményekre 1946-ban, a gazdasági
helyzet mélypontján került sor. A kommunista vezetők feketézők elleni kampánya
- és a feketéző kifejezés gyakran csak szépítő körülírása volt a zsidónak - ez
év februárjában súlyos antiszemita kitörésekhez vezetett a munkásközpontokban
Ózdon, Sajószentpéteren, Szegváron és Tótkomlóson. Kunmadarason májusban,
Diósgyőrben júliusban tényleges, több áldozatot követelő pogrom robbant ki.
Kunmadarason antiszemita elemek az életben maradottak kártérítési
követeléseitől felhergelve azzal a rémhírrel izgatták a helyi lakosságot, hogy
a visszatért zsidók keresztény gyerekeket gyilkolnak.57 Miskolc mellett,
Diósgyőrben a bányászok feketézők elleni, kommunisták vezette tüntetése után
antiszemita támadások következtek;
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1263.pdf
Az egész kötetet lásd: