Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

126 A VÉG KEZDETE

mozgalmat. Ellenkezőleg, Szálasi személye valósággal hőssé magasztosult, mártírkoszorú került a feje köré, s ezt a mozgalom jól ki tudta aknázni, aminek fényes bizonysága volt az 1939. évi májusi választási előretörés.

Külpolitikailag az Imrédy-kormány azt a célt állította tevékenységének középpontjába, hogy hasznot húzva Németország növekvő ellenségességéből Csehszlovákiával szemben, előbbre jusson a magyar revíziós tervek ügyében. Darányi és Kánya 1937 novemberében Berlinben járt, s Hitler már akkor úgy tálalta Ausztriával és Csehszlovákiával kapcsolatos terveit, hogy ebből a magyarok azt a következtetést vonták le: számíthatnak területi revízióra. Hitler nagyon konkrét formában fogalmazta meg ezt a lehetőséget. Arról volt szó, hogy ha Magyarország is részt vállal a Csehszlovákia ellen indítandó háborúban, jutalmul visszakapja Szlovákiát és Ruténföldet. A magyarok azonban óvatosak voltak, nem kívánták egyoldalúan lekötni magukat. Ezt a politikát, amely az ország konzervatív köreinek érdekeit tükrözte, Kánya képviselte. Ezek a körök akarták a revíziót, de nyitva akartak tartani minél több lehetőséget úgy, hogy minden kedvező nemzetközi fejleményt ki lehessen használni. Sok oka volt ennek az óvatosságnak. így többek között az is, hogy e körök egyaránt féltek a bolsevizmustól és a német terjeszkedéstől, tisztában voltak az ország elégtelen katonai felkészültségével, s nem fűlött a foguk ahhoz, hogy belesodródjanak egy háborúba a nyugati demokráciák és a velük szövetséges kisantant ellen. Szerették volna, ha Kelet-Közép-Európában a területi és nemzeti viták elrendezésében Nagy-Britannia is részt venne, nemcsak Németország és Olaszország. És ha Magyarország katonai vezetői nem is, de a kormányzó és a civilek meg voltak győződve arról, hogy világháború esetén a haditengerészeti fölénnyel rendelkező nyugati demokráciák kerülnének ki győztesen.

Ilyen és ezekhez hasonló meggondolások alapján ezek a körök azt látták jónak 1938-ban, ha a Németországgal folytatandó tárgyalásokon az időt húzzák. Ezt tükrözte a magyar küldöttség magatartása, amikor augusztus 21-26-án Horthy hivatalos látogatást tett Kielben,24 majd szeptember 20-án, amikor Imrédy Berlinben kereste föl Hitlert. Kielben a németek hadiflottájukkal szerették volna elkápráztatni Horthyt, éppen azért, mert ismerték a kormányzó katonai doktrínáját. Horthy valóban nagy jelentőséget tulajdonított a tengeri utánpótlási vonalak ellenőrzésének. A kiéli konferenciát elrontotta azonban, hogy a németek megharagudtak Magyarországra bledi állásfoglalása miatt.

Imrédy Kánya és Keresztes-Fischer Lajos társaságában tett látogatást Hitlernél. A Führert különösen erőszakos hangulatban találták, kertelés nélkül beszélt arról az elhatározásáról, hogy három héten belül, akár há

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham126.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/