FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS 1255
sultak voltak. Az életben maradottak túlságosan bíztak abban, hogy veszteségeik nagyobbik részéért a kormány kárpótlást fog adni. A gazdasági és politikai tényezők azonban meggátolták e várakozások beteljesedésén
Magyarország helyzete gazdaságilag kétségbeejtő volt. Háborútól dúltan, két hadseregtől kifosztva, dühöngő inflációtól nyomorgatva, roppant nagy szüksége volt gazdasági segítségre. Mint ellenséges államot, a szovjetek a legnagyobb mértékben kihasználták, a zsidó tulajdont sem kímélve. Sőt a szovjetek a németek által megkaparintott zsidó tulajdont német vagyonként kezelték, és így az a német-magyar jóvátétel részeként szovjet szerzeménnyé vált.
A huszonhat éves jobboldali kormányzás és a rövid, de pusztító nácinyilas terroruralom következményeként a háború utáni kormánynak számolnia kellett a még mindig jellemző antiszemita légkörrel. Félő volt, hogy olyan időkben, amikor az ország maga is romokban heveit, a népesség koldusbotra jutott, és a szovjet erők hajthatatlanok voltak követeléseik teljesítését illetően, egy tömeges jóvátételi program csak újabb antiszemita hullámot váltana ki (lásd alább). Amikorra az ország gazdaságilag már talpra állt, és a Szovjetunió segítségével a kommunista erők kezébe került a hatalom, kezdetét vette a minden tulajdonviszonyra kiható kol-lektivizálási és államosítási program.
A zsidó közösség vezetői nem sokkal a fegyverszüneti egyezmény aláírása után benyújtották a pártok vezetőinek és a kormánynak a deportáltak támogatása, valamint gyors és bőkezű kártérítési és jóvátételi program iránti követeléseiket. Ezzel nem kívántak kivételezett helyzetet a zsidóknak, csupán az életben maradottak kárpótlására törekedtek, s arra, hogy - mint a magyar társadalom legjobban üldözött rétege - lehetőséget kapjanak a talpra állásra. Bizonygatták, hogy követeléseik erkölcs, jog, és Magyarország érdekei szerint valók. Magyarország nemzeti becsületének visszaszerzése és az ország dolgának az eljövendő békeszerződési tárgyalásokon való pozitívabb értékelése - érveltek - függeni fog attól, hogy mennyire lesz tisztességes és méltányos a kártérítési és jóvátételi program.35
A kormány fogékonyságot mutatott a hallgatólagos vádakkal
kapcsolatban, legalábbis jogi vonatkozásban. A polgárjogok, az állampolgári
szabadságjogok és a zsidó vallás egyenjogúsításának visszaállításán túlmenően
tekintélyes számban fogadott el törvényeket és rendeleteket, melyek az életben
maradtak sérelmeit orvosolták. Lehetőség nyílt arra, hogy a zsidók
kereskedelmi, üzleti és ipari vállalkozásait átruházó, erőszak hatása alatt
kötött megállapodások semmisnek minősülhessenek, és feljogosították a zsidókat
arra, hogy - bizonyos feltételek mellett - visszaköveteljék
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1255.pdf
Az egész kötetet lásd: