OC- =30
FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS
Felszabadulás
a magyar zsidóság maradéka lépésről lépésre szabadult fel, legnagyobbrészt a győzelmes szovjet és román csapatok jóvoltából (Románia az átállás után bevetette csapatait a nácik elleni háborúba). Elsőként 1944 szeptemberében-októberében az Észak-Erdélyben állomásozó zsidó munkaszolgálatos-századok szabadultak fel, valamint a vidéken élő maroknyi mentesített és hamis árja papírokkal bujkáló zsidó. Az ő felszabadulásukkal szinte egy időben kerültek a budapesti zsidók a hosszú és kegyetlen nyilasterror alá. A fővárosban életben maradt zsidók 1945 elején szabadultak fel: a gettóban és Pest más negyedeiben élők január 17-18-án; a budaiak - ahol a nyilasterror változatlanul tombolt - csak február 13-án.1 Az ausztriai határhoz erődítési murikálatokra kirendelt több ezer munkaszolgálatos és a halálmenetekben idehajtottak közül sokan csupán április 4-én szabadultak fel, amikor Magyarország végleg megtisztult a német csapatoktól. A visszavonuló német erők által elhurcolt több ezer zsidó csak május 9-én szabadult fel; a koncentrációs táborokban életben maradottakkal együtt akkor mentették fel őket a szövetséges csapatok.
Ahogyan a szovjet-román erők végighaladtak Magyarországon — 7 hónap alatt, ami gyötrelmesen hosszúnak tűnt a zsidók és az ország más üldözöttjei szemében -, fájdalmasan nyilvánvalóvá vált a zsidó közösségeknek a német megszállás alatt elszenvedett vesztesége. A lelakatolt és kifosztott házak, boltok, majorok, gyárak és irodák, a megszentségtelenített és lerombolt zsinagógák, a megdézsmált könyvtárak, oktatási és kulturális intézmények, a feldöntött sírkövek - elevenen emlékeztettek arra a tombolásra, amellyel a nácik és magyar cinkosaik a végleges megoldás programját valóra váltották.
A nyugati szövetségesek által felszabadított magyar zsidók
számát nem lehet megállapítani. Mint azok, akiket a Vörös Hadsereg szabadított
fel, ők is legnagyobbrészt csontig lesoványodtak, és a legkülönfélébb testi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1244.pdf
Az egész kötetet lásd: