Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A VÉG KEZDETE 123

tették föl. Ha a numerus clausus törvényt leszámítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ez volt az első olyan törvény, amely vallásuk alapján tett különbséget magyar állampolgárok között.

A törvény kimondta,, hogy a zsidóság részarányát 20%-ra kell korlátozni a szabadfoglalkozású-pályákon, valamint a tíz személynél többet foglalkoztató pénzügyi, kereskedelmi és ipari vállalkozásoknál. E cél érdekében előirányozták sajtó-, színház- és filmkamara felállítását az ügyvédi, az orvosi és a mérnöki kamarák mintájára, és előirányozták, hogy ezeken a pályákon csak kamarai tagokat foglalkoztassanak. A kamarák tagságában 20%-nál nem lehet több a zsidók aránya.15 A kvóta alóla zsidók alábbi kategóriáit vonták ki:

- a hadirokkantakat, akik frontszolgálatot teljesítettek, a hÅ‘si halottak özvegyeit és árváit;

- azokat, akik legkésÅ‘bb 1919. augusztus 1 -jén keresztény hitre tértek, és azóta is megszakítás nélkül keresztény valláson vannak;16

- a fenti kikeresztelkedettek leszármazottait, ha közben nem tértek vissza a zsidó közösségbe.

Amíg az egyes kamarák tagságán belül a zsidók arányszáma nem csökken 20%-ra, az újonnan felveendő kamarai tagok esetében a zsidók aránya nem lépheti túl az 5%-ot.

Előirányozták, hogy a törvényben foglalt célokat öt év alatt kell elérni, megvalósításuk végső határideje tehát 1943, június 30-a. Kivételt csak nagyon indokolt esetben lehetett alkalmazni, s az érintett szakminiszter javaslatára a minisztertanács ezekben az esetekben a végrehajtás határidejét újabb öt évvel kitolhatta.

Alighogy a törvény megszületett, egész sor kormányrendelet jelent meg a törvény végrehajtásáról.17 Az eredeti elképzelés szerint kb. 15 000 zsidónak kellett elveszítenie állását a szabadfoglalkozású-pályákon, mégpedig félévenkénti 1500 fős ütemezésben. Ha figyelembe vesszük az általuk eltartott családtagokat is, akkor a törvény kb. 50 000 személyt érintett.

A törvény támogatói igazságtalanságot emlegettek. Nem járja - mondották -, hogy az összlakosságnak alig több mint 5%-át kitevő zsidóság arányszáma az ország gazdasági és kulturális életében 20%-os legyen.18 Szerintük semmiféle alapvető erkölcsi vagy alkotmányos princípiumon nem esett csorba azzal, hogy megkülönböztetést tesznek zsidók, nem zsidók és a kikeresztelkedettek különböző kategóriái között. Néhányan azzal érveltek körükből, hogy a törvény megoldja a zsidókérdést, és útját állja a szélsőjobboldaliak antiszemita követelőzéseinek, zömük éppúgy nem döbbent rá, és a zsidók iránt rokonszenvezők sem, hogy a zsidóellenes in

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham123.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/