NEMZETKÖZI .REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS 1227
57. Summary Report of the Activities of the War Refugee Board with Respect to the Jewsof Hungary. Washington, 1944. október 9., 4. o., gépelt kézirat. A jelentést Lawrence S. Lesser, a Háborús Menekültügyi Hivatal vezetőjének, John W. Pehle-nek a helyettese állította össze. Néhány nappal később hasonló kérést terjesztett elő Mr. Osborne is, a vatikáni angol követ.
58. Summary Report of the Activities of the Refugee Board, i. m., 11-12. o. Lásd továbbá Fein, i. m., 109. o. Amerika és Európa zsidó vezetőit, köztük Kubowitzkit Lesser értesítette a Vatikánnak benyújtott amerikai jegyzékről. Kubovy, i.m., 13-14. o.
59. Friedländer, i. m., 223. o.
60. Graham,i, m., 15. o.
62. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 182-183. o.
63. Graham, L m., 12-13. o.
64. A nuncius és Sztójay közötti találkozás jegyzőkönyvét lásd Vádirat, 3:92-97. o. A Horthyra és Sztójayra a nuncius által a svájci és svéd képviselőkkel együtt kifejtett nyomásról Veesenmayer két, 1944. július eleji táviratában is beszámol Ribbentrop-nak. Lásd RLB, 186-187. dok.
65. Vádirat, 3:98-100. o.
66. Lásd Sztójay Jarossnak szóló, július 13-i feljegyzését. Uo., 170-171. o.
67. Uo., 251-255. o.
68. Uo., 167-170. o.
69. Uo., 302-303. o.
70. A jegyzéket a nuncius és Carl I. Danielsson svéd követ személyesen adta át Reményi-Schneller Lajosnak, az akkori miniszterelnök-helyettesnek. A jegyzékszövegét lásd a 25. fejezetben. Ez volt az apostoli megbízott és a semleges államok budapesti képviselőinek első közös megmozdulása.
71. Friedländer, L m., 224-235. o.
72. Lévai, Hungárián Jewry and the Papacy, i. m., 37-38. o. Az elsőtől eltérően, ezt a jegyzéket Rótta, Danielsson, Harald Feller, Jorge Perlasca és Pongrácz gróf írták alá (az utóbbi három a svájci, a spanyol, illetve a portugál követség nevében).
73. Lásd a 26. fejezetben „A nemzetközi gettó" szakaszt.
74. Lévai, Fehér könyv, i. m., 144-145. o.
75. Báránszky, aki ezeknek az eseményeknek az idején még csak 21 éves volt, a háború idején végzett mentőmunkájáért - egyebek közt védőiratok kiosztásáért az óbudai téglagyárban és a halálmenetekben - a Yad Vashemtől 1979. január 10-én megkapta az Igaz Ember érmet. Báránszky 1961-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Háború alatti és utáni működéséről részleteket lásd Anthony Cardinale: „A Freedom Fighter for Many Seasons." The Magaziné of the Buffalo News, Buffalo, 1981. október 11.
76. Lásd a 26. fejezetben.
77. Lévai, Hungárián Jewry and the Papacy, i. m., 44. o.
78. A felhatalmazás jogot adott Újvárynak, hogy „táborokban és menetekben felkutassa és hazavigye azokat a zsidó származású embereket, akik az apostoli nunciatúra és a magyar kormány közti megállapodás megsértésével kerültek vagy vannak úton nyugatra". Újváry Sándor: „Szabálytalan önéletrajz". Menóra, 1979. február 17. 8. o. Lásd továbbá Lévai, Szürke könyv, i. m., 187-203. o.
79. Újváry együttműködött Bíróval, Tolnay Gézával,
Verebély Tiborral, Kosz-tich Milánnal, Eszterházy Józseffel, Helle Lászlóval,
Földiák Istvánnal, Farkas Imrével, Fehér István őrnaggyal és Horváth Zoltán
századossal. Uo.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1227.pdf
Az egész kötetet lásd: