NEMZETKÖZI .REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS 1217
Magyarország német megszállása után a Szovjetunió elítélte a megszálló erők és magyar cinkosaik által bevezetett intézkedéseket. Üzeneteit általában a moszkvai rádión keresztül sugározta Magyarországra, de gyakran használta szócsőként a Kossuth rádiót, a Szovjetunióban szám-űzetésben élő magyar kommunisták rádióját. Ezek áz adások rendszerint ellenállásra szólították fel a magyarokat, a zsidókat pedig arra, hogy higgyenek végleges felszabadulásukban. Némelyik ilyen üzenet, ha jó szándékú vok is, a kívánatossal éppen ellentétes hatással járt. Például a Kossuth rádió április l-jén azt tanácsolta a zsidóknak, hogy ne hagyják magukon eluralkodni a gettóhangulatot és büszkén („emelt fővel")276 viseljék majd a sárga csillagot. Minthogy a szovjet sajtó nem sok figyelmet szentelt a végleges megoldásnak, és a Hitler-Sztálin-paktum ideje alatt (1939. augusztus 23.-1941. június 22.) teljesen említetlenül hagyta a nácizmus valóságos tényeit, lehetséges, hogy a magyar száműzöttek és szovjet munkatársaik figyelmét elkerülték ennek az áruló jelnek a viseléséből adódó veszélyek.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányától eltérően
a szovjet kormány hivatalosan nem tett észrevételt a megszállásnak a zsidókra
vonatkozólag várható következményeiről. A szovjetek hallgatása zavarba ejtette
a nyugati hatalmakat, ahogyan a szabad világ zsidó vezetőit is. Május 16-án az
Európai Zsidóság Megmentésére Alakult Rendkívüli Bizottság Sztálinhoz
folyamodott, és igyekezett őt arra rábírni, hogy lépjen közbe a magyar zsidók
érdekében.277 Egy nappal később a moszkvai amerikai nagykövetség
utasítást kapott, hogy vegye rá az oroszokat: rádióadásban figyelmeztessék a
deportálások véghezvivőit, hogy személyes felelősséggel tartoznak
cselekedeteikért. A nagykövetséget arra is utasították, hogy érje el a szovjet
külügyminisztériumnál: vesse latba befolyását a csatlós államoknál és ezek
népességénél, és bátorítsa őket ellenállásra a németeknek a kisebbségi
csoportok deportálása és üldözése iránti követeléseivel szemben.278
Május 25-én Harrison és McClelland javasolta, hogy a szovjet kormányt
„beszéljék rá, hogy Magyarország náciktól való megszállására való tekintettel
csatlakozzék Roosevelt elnök március 24-i nyilatkozatához". Egy ilyen
megnyilatkozás nagy súllyal esne a latba, érveltek a javaslat mellett, „mivel a
szovjet hadsereg már Magyarország határain áll, és sok magyar kollaboráns mint
a tűztől, úgy fél az oroszoktól". Javaslatuk csak június 10-én jutott el a
moszkvai amerikai nagykövetséghez.279 A britek július 13-án hasonló
kérést terjesztettek elő. Eden, emlékeztetve a szovjet kormányt arra, hogy
részese az 1942. december 17-i nyilatkozatnak és hogy a németek nem hagytak fel
a „zsidókkal való barbár bánásmóddal", arra kérte Molotovot, hogy a
szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulására való tekintettel a szovjetek tegye
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1217.pdf
Az egész kötetet lásd: