NEMZETKÖZI .REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS 1201
A magyar zsidóságra váró sorsról Riegner március 21-én küldte az első vészjelzést a nyugati hatalmaknak, a szövetségesek részéről kívánatos akciókra tett külön javaslatokkal egyetemben. A Zsidó Világkongresszus nagy-britanniai és az egyesült államokbeli vezetőihez intézett táviratában ez állt:
A legutóbbi politikai fejlemények a legnagyobb aggodalomra adnak okot a magyar zsidóságnak, Európa egyetlen még létező zsidó közösségének sorsát illetően. Javaslom, hogy zsidó és nem zsidó angolszász személyiségek, köztük a protestáns (és) katolikus egyház vezetői a világ minden részéről óva intsék a magyar népet attól, hogy lehetővé tegye a német hóhéroknak és a magyar quislingeknek a zsidóirtás politikájának valóra váltását, és szólítsák fel e népet, hogy minden lehetséges módon segítse a zsidókat abban, hogy ne jussanak a németek kezére. A figyelmeztetés hangsúlyozza, hogy a magyar népnek a zsidókkal szembeni viselkedése lesz az egyik legfontosabb próbatétel, amit a háború utáni békekötéskor a szövetséges nemzetek nem fognak figyelmen kívül hagyni. Ilyen értelmű rádióadásokat kell sugározni magyar nyelven a jövő héten minden éjszaka.186
A nyugati hatalmak így is tettek. A WRB indította lélektani hadviselés részeként március 24-én Roosevelt elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a nácikat és szövetségeseiket a háború folyamán elkövetett szörnyű bűneikért. Magyarországról szólva, kijelentette:
Az egész történelem egyik legsötétebb bűne... Európa zsidóságának nagybani, rendszeres legyilkolása minden órában rendületlenül folytatódik. Száz- és százezer, edcfig is üldözött, de Magyarországon és a Balkánon a halál elől mégis menedéket talált zsidó került a megsemmisülés veszélyébe az utóbbi napok eseményei folytán, a hitleri erők bevonulásával. Nagy tragédia lenne, ha ezek a hitleri tombolást végigélt ártatlan emberek az ő üldöztetésükben leginkább megnyilvánuló barbarizmus legyőzésének épp a küszöbén pusztulnának el.
Hogy eltántorítsák a magyarokat a kollaborálástól, az
elnök világosan megmondta, hogy „senki e kegyetlenkedések résztvevői közül nem
ússza meg büntetlenül"187. Ugyanezen a napon Hull
külügyminiszter arra biztatta a magyarokat, hogy álljanak ellent a németeknek,
sejtetvén, hogy csak ezen a módon „remélheti Magyarország visszaszerezni a
szabad nemzetek megbecsülését és barátságát, és bizonyíthatja be
függetlenséghez való jogát"188. A brit kormány a palesztinai
bevándorlás ügyében ragaszkodott a Fehér Könyvben lefektetett politikához. Sir
Harold MacMi-chael, a jeruzsálemi brit főbiztos 1944. március l-jén megismételte,
hogy a fennálló 75 000-es kontingens nem léphető túl, és az érvényben lévő terv
lejártáig, március 3 l-ig nem gondolnak további bevándorlásra. Megemlítette
ugyan, hogy a menekülteknek fenntartott bevándorlási engedélyekből 18 300 még
nincs kiadva, de nem volt hajlandó elfogadni a cionista vezetőknek az
engedélyek szétosztására vonatkozó külön javaslata
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1201.pdf
Az egész kötetet lásd: